BUX 40,039.82
+1.36%
BUMIX 3,772.92
-0.35%
0.00%
OTP 8,578
+1.90%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.49%
ZWACK 18,200
-1.09%
0.00%
ANY 1,550
-2.21%
RABA 1,090
-0.91%
0.00%
-0.61%
0.00%
+0.48%
OPUS 171.6
+0.35%
-7.24%
-2.24%
0.00%
+0.79%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,970
+1.99%
+2.70%
ALTEO 2,380
-0.83%
0.00%
-0.30%
EHEP 1,250
-4.94%
0.00%
+1.02%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.08%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
+0.75%
+1.05%
0.00%
-1.05%
0.00%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-0.43%
NAP 1,260
0.00%
0.00%
-3.53%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Itt az elmaradt áremelés - átlag 7 százalékos drágulás

Az inflációs kilátások egyelőre nem indokolnak további kamatemelést, bár a kormány által tervezett új adótípusok, különösen a pénzügyi tranzakciós adó inflációs hatását komoly bizonytalanság övezi – írja elemzésében Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza.

Az éves fogyasztói infláció áprilisban 5,7 százalékra emelkedett, amely megegyezik prognózisunkkal, de magasabb az 5,5 százalékos konszenzusnál. A részleteket tekintve sem volt komolyabb meglepetés. A vártnál kevésbé emelkedő élelmiszerárak mintegy 0,1 százalékponttal húzták volna le az inflációt, de ezt ellensúlyozta, hogy az alkohol és dohány, a piaci energia és az üzemanyag ára kissé a vártnál jobban nőtt. A piaci szolgáltatások, az iparcikkek és a hatósági áras termékkör esetében hajszállal a várt alatt nőttek az árak.

Múlt hónapban amellett érveltünk, hogy a közösségi közlekedésben elkerülhetetlen, és április-május folyamán várható az I. negyedévben elmaradt áremelés – ez most megtörtént, a távolsági közlekedésben átlagosan 7 százalékos áremelés történt - írja Kondrát.

A nemzetközi árutőzsdei árak csökkentek áprilisban és május elején, míg a forint sokat erősödött április végén; e tényezők komolyan csökkentik az inflációs kockázatokat a következő negyedévekre. A kormány által tervezett új adóintézkedések várhatóan idén júliusban (telekommunikációs szolgáltatások adója) és jövő év elejétől (pénzügyi tranzakciós adó) éreztetik hatásukat. Arra számítunk, hogy az előbbi 0,1 százalékponttal, míg az utóbbi fokozatosan ugyan, de összességében 0,4 százalékponttal emeli meg az inflációt.

Az éves maginfláció 5,1 százalékra emelkedett, a magas szint a korábbi adóváltoztatások hatását tükrözi. A maginfláció havi üteme 0,3 százalék volt, megegyezett a piaci szolgáltatások havi áremelkedésével. Az adóváltozásoktól tisztított éves infláció 3,5 százalékra araszolt fel. Ezek a számok arra utalnak, hogy a gazdasági folyamatokból adódó trend infláció 3,5 százalék körül mozog, ami még mindig meghaladja a jegybanki inflációs célt, de a csökkenő belső kereslet továbbra is visszafogja az inflációs nyomást a gazdaságban. A fogyasztást a reáljövedelmek csökkenése veti vissza, a külföldi beruházások felfutása pedig csak az EU/IMF megállapodás után fél-egy évvel várható.

Az MKB Bank elemzői szerint a következő hónapokban 6 százalék körüli lehet az infláció, amely év végére 5 százalék köré csökkenhet, így az átlagos infláció 5,7 százalék lehet 2012-ben. 2013-ban az infláció a jegybanki cél körüli szintre eshet vissza, év végén 3,3 százalékos, az év átlagában pedig 3,2 százalékos inflációt várunk.

Monetáris politikai következtetések

„Az inflációs kilátások egyelőre nem indokolnak további kamatemelést, bár a kormány által tervezett új adótípusok, különösen a pénzügyi tranzakciós adó inflációs hatását komoly bizonytalanság övezi. Kockázatot jelent, hogy a várt IMF-program is előírhat inflációs hatású intézkedéseket, például ártámogatások további leépítése” – írja Kondrát Zsolt.

A pénzügyi stabilitási megfontolások továbbra is fontosak maradnak, de a következő hónapokban háttérben maradhatnak. Alapesetben a negyedik negyedévig változatlan, majd év végére 6,50 százalékra csökkenő kamatszintet várunk. Az IMF-EU tárgyalások esetleges elakadása vagy megszakadása kétségeket ébreszthet a kormány megállapodási szándékát illetően, ami komoly volatilitást okozhat a hazai pénzügyi piacokon, az árfolyam nagymértékű gyengülése pedig ismét felvetné a kamatemelés szükségességét. Ennek a forgatókönyvnek azonban jelentősen csökkent az esélye – vélekedett.

„A következő hónapokban 5,5-5,7 százalék körül alakulhat az infláció, májusban jelentősen estek az üzemanyagárak, ami kissé mérsékelheti az inflációt. A közelmúltban bejelentett új adók ugyan növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a forint erősödése, illetve a továbbra is igen gyenge belső kereslet. Ezek hatására szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban bázishatások (tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése) miatt decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet” – véli Suppan Gergely.

A TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte, hogy a bázishatások miatt (januári áfa emelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet az infláció.

„Az idei átlagos infláció 5,5 százalék, a jövő évi 3,7 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél elérése. Ezért az MNB csak akkor csökkenheti az alapkamatot, ha az IMF tárgyalások lezárása után nemcsak az ország kockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez” – vetítette előre.

A Goldman Sachs  bankcsoport londoni elemzői úgy látják,, hogy az infláció "csekély hatást" gyakorol a monetáris politikára, mivel a magyar jegybank továbbra is a forintot terhelő kockázatokra és a magyar országkockázattal kapcsolatos piaci megítélésre alapozza kamatdöntéseit. Ráadásul a magas infláció elsődleges hajtóerői a költségoldali sokkok és a legutóbbi adóintézkedések - hangsúlyozták a GS londoni elemzői az MTI szerint. 

A Goldman Sachs szakértői közölték: számításaik szerint az adóintézkedések kiszűrésével az éves infláció csak 3,5 százalék lenne, vagyis az MNB 3 százalékos célszintje közelében járna. Mindezek alapján a cég úgy tartja, hogy a magas infláció sem ad okot a magyar jegybanki kamatemelésre. A Goldman Sachs londoni elemzőinek pénteki értékelése szerint az MNB-nek akkor kellene emelnie alapkamatát, ha a "várhatóan nehéz IMF-tárgyalások során" a forint védelemre szorulna, és romlana a külső kockázati környezet.

A GS szakértői szerint azonban máris csökkenti a gyorsan kialakuló forinteladási nyomást és így a kamatemelés kockázatát, hogy a magyar kormány egyezségre jutott az EU-val az IMF/EU-tárgyalások elkezdéséről.

A ház fenntartja ugyanakkor azt az előrejelzését is, hogy az MNB-nek csak az új IMF/EU-finanszírozási csomagról szóló megállapodás létrejötte után nyílik lehetősége a kamatcsökkentésre.

A Goldman Sachs elemzőinek véleménye szerint mérséklik az IMF/EU-megállapodás és a magyar kockázati felárak jelentős esése előtti MNB-kamatcsökkentés valószínűségét a magas inflációs adatok is, valamint az, hogy a gyenge fogyasztás és a magas munkanélküliség ellenére az inflációs sokkok gyorsan átszűrődnek a fogyasztói árakba.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek