Világgazdaság

Indulhat a tárgyalás - Kér-e megszorításokat az IMF?

Varga Mihály, tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a napokban azt mondta, hogy indulhatnak az IMF-tárgyalások, ha módosul a jegybanktörvény. A hiteltárgyalások megkezdése már fél éve húzódik, nagyrészt a vitatott jegybanktörvény miatt, és a hivatalos tárgyalásokon a Nemzetközi Valutaalap további kéréseket fogalmazhat meg. Elemzőket kérdeztünk, hogy melyek lehetnek a kritikus pontok.

Nem kell több megszorítás

„Szerintem az intézkedések nagyságrendjével elégedett lesz, ezért további megszorítások biztosan nem fog kérni” a Nemzetközi Valutaalap – válaszolta a Világgazdaság Online-nak Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint valószínűleg az Európai Bizottság értékeléseit is el fogja fogadni. A Bizottság jövőre 3 százalék alatti költségvetési hiányt jelzett előre Magyarországon.

A közgazdász szerint a Valutalap nyilván tesz „megjegyzéseket” a telefonadóra és a tranzakciós illetékre, de ezek nem lesznek feltételei a megegyezésnek. „Ez inkább tanácsjellegű megjegyzés lesz” – vélekedett Suppan Gergely.

Asztalon lesz az egykulcsos adó

„Az egykulcsos sem lesz kritikus pont” – vetítette előre a TakarékBank közgazdásza. Véleménye szerint itt azt fogja kérni az IMF, hogy „ne legyen sarkalatos törvény”, illetve azt, hogy az alacsony jövedelműeknek legyen valamiféle kedvezmény.

A rugalmassága, illetve a belépési korlátok miatt az alacsony képzettségűek, tartósan munkanélküliek és a pályakezdők számára alacsonyabb terheket kérhet az IMF, de erre a kormány is nyitottnak látszik – vélte Suppan.

Az IMF korábbi kritikái alapján az egykulcsos adóról mindenképp egyeztetni kell majd a hiteltárgyalásokon – mondta Jobbágy Sándor. A CIB Bank közgazdásza hangsúlyozta: az IMF szerint az szja-csökkentés egyrészt nagy bevételt vett ki a költségvetésből, másrészt túlságosan lecsökkentette a progresszivitását az adórendszerben.

Ugyanakkor az új egyenlegjavító intézkedések miatt nem biztos, hogy kiélezett kérdés lesz az egykulcsos A Valutaalap nem feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy megmondja, milyen legyen az adórendszer, ha a bevételkiesést más területeken ellensúlyozzák – vélekedett.

Erősebb, függetlenebb intézményrendszer

A Nemzetközi Valutaalap erősebb, függetlenebb intézményi rendszereket fog kérni a fékek és ellensúlyok növelése céljából – hangsúlyozta Suppan Gergely. Kiemelte azt is, ebből a szempontból pozitív, hogy éppen most növelték a Költségvetési Tanács hatáskörét.

A magyarországi intézmény a világon egyedüliként valódi vétójoggal rendelkezik, a Költségvetési Tanács utóbbi években lezajlott átalakítása nagyon komoly hatáskörbővítést jelentett – mondta a napokban a Világgazdaságnak Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, egyben a KT tagja.

Egy új törvénytervezet szerint pedig a Költségvetési Tanács véleményt nyilváníthat a költségvetés megalapozásához szükséges törvényjavaslatokról, amely értelemszerűen az adótörvényekre is kiterjed, emellett félévente véleményt nyilvánít a költségvetés helyzetéről és az alakulásáról.  

Tömegközlekedési vállalatok reformja

„Teljesen biztos, hogy felmerül a tömegközlekedési vállalatok reformja, amit a kormány is szeretne, csak éppen még nem nagyon látszik a haladás” – mondta Suppan Gergely.

A hiteltárgyalásokon biztos, hogy előkerül az állami tulajdonban lévő vállalatok kérdése – mondta Jobbágy Sándor. Az elemző szerint elsősorban a MÁV-val foglalkozhatnak, a BKV pedig azért kerülhet napirendre, mert jelentős állami támogatást kellett nyújtani ahhoz, hogy működőképes maradjon. Nem valósultak meg az állami vállalatok konszolidációs tervei – magyarázta az elemző, aki szerint emiatt kerül majd napirendre a MÁV.

Suppan szerint kérdés lehet még a rezsiköltségek befagyasztása, hiszen „ez komoly feszültségeket okoz Romániában és Ukrajnában is”.

Baj lehet a jövő évi költségvetéssel?

Ezzel a költségvetéssel nem fogunk tudni megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal – vélekedett Bebesy Dániel, miután Matolcsy György bemutatta a 2013-as büdzsé fő irányait. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere a napokban a Világgazdaság Online-nak azt mondta, hogy „egy ilyen növekedésellenes programot nem fog finanszírozni az IMF.”

Az IMF már korábban egyértelművé tette, hogy olyan programhoz nem játul hozzá, ami visszafogja a növekedést és gátolja a banki hitelezést – mondta Bebesy.

Másképp látja Suppan Gergely. „Nyilván nem fognak tetszeni a költségvetés egyes részei IMF-nek, de nem hiszem, hogy ez akadálya lesz a megegyezésnek” – mondta a TakarékBank elemzője.

Ráadásul teljesen biztos, hogy nem ez még nem végleges a költségvetés – hangsúlyozta Suppan, hozzátéve, hogy például a Bankszövetséggel még folynak a tárgyalások. A kormány azt ígérte, hogy a bankadót jövőre kivezetik, de a költségvetési tervben még benne van, ezért lehet, hogy az őszi költségvetési javaslatban már nem lesz benne – vélte Suppan. „A tranzakciós illeték sem végleges” – tette hozzá.

„A tranzakciós illeték napirendre kerülése az IMF tárgyalásokig hátralévő események függvénye, mert jelenleg is folyik a kormány és a Bankszövetség között az egyeztetés, és pillanatnyilag nem világos a legújabb tervszámok fényében, hogyan is jönne össze 280 milliárdos bevétel” - mondta a CIB közgazdásza. 

befagyayztás rezsiköltség BKV IMF elemzők IMF-megállapodás egykulcsos adó MÁV tranzakciós illeték