BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Indulhat a tárgyalás - Kér-e megszorításokat az IMF?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Varga Mihály, tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a napokban azt mondta, hogy indulhatnak az IMF-tárgyalások, ha módosul a jegybanktörvény. A hiteltárgyalások megkezdése már fél éve húzódik, nagyrészt a vitatott jegybanktörvény miatt, és a hivatalos tárgyalásokon a Nemzetközi Valutaalap további kéréseket fogalmazhat meg. Elemzőket kérdeztünk, hogy melyek lehetnek a kritikus pontok.

Nem kell több megszorítás

„Szerintem az intézkedések nagyságrendjével elégedett lesz, ezért további megszorítások biztosan nem fog kérni” a Nemzetközi Valutaalap – válaszolta a Világgazdaság Online-nak Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint valószínűleg az Európai Bizottság értékeléseit is el fogja fogadni. A Bizottság jövőre 3 százalék alatti költségvetési hiányt jelzett előre Magyarországon.

A közgazdász szerint a Valutalap nyilván tesz „megjegyzéseket” a telefonadóra és a tranzakciós illetékre, de ezek nem lesznek feltételei a megegyezésnek. „Ez inkább tanácsjellegű megjegyzés lesz” – vélekedett Suppan Gergely.

Asztalon lesz az egykulcsos adó

„Az egykulcsos szja sem lesz kritikus pont” – vetítette előre a TakarékBank közgazdásza. Véleménye szerint itt azt fogja kérni az IMF, hogy „ne legyen sarkalatos törvény”, illetve azt, hogy az alacsony jövedelműeknek legyen valamiféle kedvezmény.

A munkaerőpiac rugalmassága, illetve a belépési korlátok miatt az alacsony képzettségűek, tartósan munkanélküliek és a pályakezdők számára alacsonyabb terheket kérhet az IMF, de erre a kormány is nyitottnak látszik – vélte Suppan.

Az IMF korábbi kritikái alapján az egykulcsos adóról mindenképp egyeztetni kell majd a hiteltárgyalásokon – mondta Jobbágy Sándor. A CIB Bank közgazdásza hangsúlyozta: az IMF szerint az szja-csökkentés egyrészt nagy bevételt vett ki a költségvetésből, másrészt túlságosan lecsökkentette a progresszivitását az adórendszerben.

Ugyanakkor az új egyenlegjavító intézkedések miatt nem biztos, hogy kiélezett kérdés lesz az egykulcsos adó. A Valutaalap nem feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy megmondja, milyen legyen az adórendszer, ha a bevételkiesést más területeken ellensúlyozzák – vélekedett.

Erősebb, függetlenebb intézményrendszer

A Nemzetközi Valutaalap erősebb, függetlenebb intézményi rendszereket fog kérni a fékek és ellensúlyok növelése céljából – hangsúlyozta Suppan Gergely. Kiemelte azt is, ebből a szempontból pozitív, hogy éppen most növelték a Költségvetési Tanács hatáskörét.

A magyarországi intézmény a világon egyedüliként valódi vétójoggal rendelkezik, a Költségvetési Tanács utóbbi években lezajlott átalakítása nagyon komoly hatáskörbővítést jelentett – mondta a napokban a Világgazdaságnak Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, egyben a KT tagja.

Egy új törvénytervezet szerint pedig a Költségvetési Tanács véleményt nyilváníthat a költségvetés megalapozásához szükséges törvényjavaslatokról, amely értelemszerűen az adótörvényekre is kiterjed, emellett félévente véleményt nyilvánít a költségvetés helyzetéről és az adósság alakulásáról.  

Tömegközlekedési vállalatok reformja

„Teljesen biztos, hogy felmerül a tömegközlekedési vállalatok reformja, amit a kormány is szeretne, csak éppen még nem nagyon látszik a haladás” – mondta Suppan Gergely.

A hiteltárgyalásokon biztos, hogy előkerül az állami tulajdonban lévő vállalatok kérdése – mondta Jobbágy Sándor. Az elemző szerint elsősorban a MÁV-val foglalkozhatnak, a BKV pedig azért kerülhet napirendre, mert jelentős állami támogatást kellett nyújtani ahhoz, hogy működőképes maradjon. Nem valósultak meg az állami vállalatok konszolidációs tervei – magyarázta az elemző, aki szerint emiatt kerül majd napirendre a MÁV.

Suppan szerint kérdés lehet még a rezsiköltségek befagyasztása, hiszen „ez komoly feszültségeket okoz Romániában és Ukrajnában is”.

Baj lehet a jövő évi költségvetéssel?

Ezzel a költségvetéssel nem fogunk tudni megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal – vélekedett Bebesy Dániel, miután Matolcsy György bemutatta a 2013-as büdzsé fő irányait. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere a napokban a Világgazdaság Online-nak azt mondta, hogy „egy ilyen növekedésellenes programot nem fog finanszírozni az IMF.”

Az IMF már korábban egyértelművé tette, hogy olyan programhoz nem játul hozzá, ami visszafogja a növekedést és gátolja a banki hitelezést – mondta Bebesy.

Másképp látja Suppan Gergely. „Nyilván nem fognak tetszeni a költségvetés egyes részei IMF-nek, de nem hiszem, hogy ez akadálya lesz a megegyezésnek” – mondta a TakarékBank elemzője.

Ráadásul teljesen biztos, hogy nem ez még nem végleges a költségvetés – hangsúlyozta Suppan, hozzátéve, hogy például a Bankszövetséggel még folynak a tárgyalások. A kormány azt ígérte, hogy a bankadót jövőre kivezetik, de a költségvetési tervben még benne van, ezért lehet, hogy az őszi költségvetési javaslatban már nem lesz benne – vélte Suppan. „A tranzakciós illeték sem végleges” – tette hozzá.

„A tranzakciós illeték napirendre kerülése az IMF tárgyalásokig hátralévő események függvénye, mert jelenleg is folyik a kormány és a Bankszövetség között az egyeztetés, és pillanatnyilag nem világos a legújabb tervszámok fényében, hogyan is jönne össze 280 milliárdos bevétel” - mondta a CIB közgazdásza. 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.