BUX 41,963.35
+1.18%
BUMIX 3,931.51
+0.82%
CETOP20 1,970.31
0.00%
OTP 10,070
-2.14%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.42%
0.00%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,580
-1.25%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.12%
+6.85%
+0.46%
+2.72%
+10.67%
-0.25%
0.00%
+2.19%
OTT1 149.2
0.00%
+1.01%
MOL 2,702
-0.52%
+1.28%
ALTEO 2,400
+2.13%
0.00%
+0.60%
EHEP 1,530
+0.99%
0.00%
+0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.86%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-4.42%
0.00%
-1.85%
+7.14%
NUTEX 12.05
-0.41%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+5.45%
NAP 1,172
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Minden ötödik-hatodik szerződés elavult

A szakértők szerint évente kellene a lakásbiztosítási szerződéseket felülvizsgálni. A szerződések harmada már 10 évesnél is öregebb, és a mai verzióknál kevesebb fedezetet tartalmaz, sok esetben pedig a lakások is alulbiztosítottak. Így biztosítása már nem fedi le az időközben elvégzett korszerűsítéseket és felújításokat, mint például a hozzáépítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés, energiatakarékos megoldások, drágább építőanyagok, burkolatok alkalmazása, berendezések felszerelése, alkalmazása, illetve az is változást jelent, ha újabb műszaki cikkek, a korábbinál értékesebb bútorok kerülnek a háztartásba.

Folyamatosan korszerűsítik lakásbiztosítási termékeiket a hazai biztosítók, és egyúttal az ügyfeleiket is arra biztatják, tegyék meg ugyanezt a lakásbiztosításaikkal is. A Signal Biztosító szerint a szerződések 15-20 százaléka szorulna korszerűsítésre, az ezredforduló előtt megkötött szerződések esetében pedig még az automatikus értékkövetés ellenére is gyakoriak az alulbiztosítások. A másik tipikus példa az alulbiztosításra a hitelszerződés mellé kötelezően megkötött fapados lakásbiztosítások esete, amikor a banknak nem volt fontos, hogy a lakás megsemmisülése esetén az újraépítés költségét is fedezze a szerződés, megelégedett azzal, ha az általa kölcsönadott pénz megtérül.
„Gyakran előfordul olyan eset is, hogy az évek során az ügyfél nem módosítja szerződését vagyona gyarapodásával párhuzamosan.

Így biztosítása már nem fedi le az időközben elvégzett korszerűsítéseket és felújításokat, mint például a hozzáépítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés, energiatakarékos megoldások, drágább építőanyagok, burkolatok alkalmazása, berendezések felszerelése, alkalmazása, illetve az is változást jelent, ha újabb műszaki cikkek, a korábbinál értékesebb bútorok kerülnek a háztartásba” – hoz újabb példát az esetre Horváth Andrea, az Allianz vezérigazgató-helyettese, aki szerint legalább évente egyszer felül kellene vizsgálnia mindenkinek a szerződését.

Mostanában egyébként a biztosítók már jellemzően az általuk javasolt újraépítési értéket ajánlják biztosítási összegnek – mondja Tóth István, az Union nem-életbiztosítási igazgatósági tagja. A biztosított ennél alacsonyabb összegre is szerződhet persze, magasabbra viszont nem. A Signal szerint ha a biztosítási összeg 180–200 ezer forintos négyzetméterenkénti árnál kevesebbre nyújt fedezetet, akkor valószínűsíthető, hogy alulbiztosított lesz a lakás.

A korszerűsítés azért sem árt, mert a modern konstrukciók sokkal több fedezetet tartalmazhatnak, mint a régebbiek. A lakásbiztosítási szerződések nagyjából 30 százaléka 10 évnél idősebb, ezek a konstrukciók esetleg nem tartalmazzák a most köthető biztosítások összes kockázatát, például a duguláselhárítást vagy az elfolyt víz díját – mondja Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója. A biztosító azonban gálánsan bánik a régi ügyfelekkel, ha egy ilyen korú szerződés esetében történik olyan káresemény, amit nem tartalmaz a szerződés, kártérítést is fizet, és az ügyfél kérésére a szerződést is átdolgozza.

A biztosítások megújításával takarékoskodhat is az ügyfél, az Allianz például tavaly vezetett be egy interneten megköthető konstrukciót, az e-lakásbiztosítást, amit kedvezőbb díjjal kínál, mint a hagyományosat. Az ár egyébként fontos, gyakran elsődleges szempont az ügyfelek számára egy lakásbiztosítás kiválasztásánál, de a minőség és a megbízhatóság is egyre inkább előtérbe kerül – mondja Csurgó Ottó, a CIG Pannónia vezérigazgatója.

Ennek megfelelően a különféle kiegészítő fedezetek listája folyamatosan bővül az egyes biztosítóknál, az ügyfelek többsége azonban a standardizált megoldásokkal is megelégszik. „Általában az ügyfeleknek nincs speciális kockázati igényük, hagyományosan a tűz, az elemi károk, a csőtörés, az üvegtörés és a betöréses lopás, rablás kockázatok fedezetét kérik, s a milliós nagyságrendű fedezet megnyugtató számukra” – magyarázza Török Miklós, a Groupama Garancia főosztályvezetője.

Az olcsó tömegterméket keresők mellett azonban némi reményt adhat, hogy megjelentek a piacon a prémium szolgáltatásokat kereső igényes ügyfelek is, emellett felbukkantak speciális igényekkel rendelkező ügyfélcsoportok. A Groupama Garancia szerint van például egy 30 év körüli réteg, amely a drága elektronikai eszközeit szeretné jól bebiztosítani, a 30–50 évesek egyértelműen a családjukat szeretnék biztonságban tudni, míg az 50 év fölöttiekre jellemző, hogy pénzügyileg képzettebbé váltak, és ezért lettek nyitottabbak a lakásbiztosításokra is.

Egyre több a kár

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint az elmúlt években szerény mértékben növekedett csak a lakásbiztosítások száma, 2006-ban 2,96 millió lakossági vagyonbiztosítást kezeltek a piaci szereplők, 2010-ben pedig 3,17 milliót. A díjbevételek a válság előtt még ütemesen növekedtek, azóta viszont szinte csak az inflációt követik, aminek nyilván az is az oka, hogy a lakosság vagyona sem gyarapszik.

A károk száma viszont évről évre nő, 2006-ban még csak 580 ezer esetben fordultak a biztosítókhoz az ügyfelek, 2010-ben pedig már 960 ezernél is többször. Ebben vélhetően közrejátszott az is, hogy abban az esztendőben számos viharkár történt az országban, de a növekedésben az is szerepet játszhat, hogy az ügyfelek egyre érzékenyebbek az anyagi veszteségre, így az olyan kisebb, néhány ezer forintos károkat is jelentik a biztosítónak, amely miatt korábban esetleg nem kezdtek volna ügyintézésbe.

A károk száma viszont évről évre nő, 2006-ban még csak 580 ezer esetben fordultak a biztosítókhoz az ügyfelek, 2010-ben pedig már 960 ezernél is többször. Ebben vélhetően közrejátszott az is, hogy abban az esztendőben számos viharkár történt az országban, de a növekedésben az is szerepet játszhat, hogy az ügyfelek egyre érzékenyebbek az anyagi veszteségre, így az olyan kisebb, néhány ezer forintos károkat is jelentik a biztosítónak, amely miatt korábban esetleg nem kezdtek volna ügyintézésbe. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek