A kategória történetének leggyengébb negyedévét zárta a hazai netbookpiac szeptember végén. A vizsgált három hónapban az IDC adatai szerint alig több mint 1100 mini notebook talál gazdára Magyarországon, ami az egy esztendővel korábbinál 92 százalékkal kevesebb, de az előző negyedévben mérthez képest is majd 80 százalékos visszaesést jelent. Sőt a most regisztráltnál a kategória hazai debütálásának negyedévében is több netbook fogyott: két évvel ezelőtt, a július és szeptember közötti három hónapban ugyanis majd 8 ezer ilyen készüléket vittek haza a magyar felhasználók.
Bár a mini notebookok piacának rohamos szűkülése nem kizárólag Magyarországra jellemző jelenség, jól látható azonban, hogy amint nálunk két esztendővel ezelőtt a felfutás is sokkal meredekebb volt, mint a nyugati országokban, úgy az értékesítés hanyatlása is érezhetően gyorsabb. Szakértők szerint ennek magyarázata, hogy a fejlett államokban, és hazánkban más-más tényezők hajtották az eladások növekedését, és ennek megfelelően a visszaesés okai is részben eltérőek voltak.
A világ nagy részén a netbookok bukását az ágazati elemzők egyértelműen a táblagépek megjelenésével és gyors elterjedésével magyarázzák. A tabletek ugyanis épp ugyanazt a szegmenset célozták meg, mint a kisméretű laptopok, előbbiek azonban jobban reflektáltak a fogyasztók igényeire, így tulajdonképpen kiszorították a piacról a sokak által nem különösebben jó konstrukciónak tartott netbookokat. A hordozható minigépek piacának összeomlását gyorsította, hogy a készülékek gyártásával tavaly év végétől folyamatosan álltak le a gyártók, így fokozatosan eltűnt a piac kínálati oldala.
A netbookok mostani agóniáját Magyarországon is az okozza, hogy a gyártók feladták a szegmenset, szakértők szerint fontos azonban látni, hogy a hanyatlás első néhány negyedévében itthon még más magyarázata volt az értékesítés csökkenésének. A hazai fogyasztók ugyanis a kezdetektől fogva nem a megfelelő célra használták a mini notebookokat.
Folytatás a Világgazdaság csütörtöki számában
