Szeptemberben a hitelintézetek nettó hitelállománya az előző havi 0,6 százalékos csökkenésnél lényegesen jobban, 2,1 százalékkal zsugorodott. Az előző hónapokhoz hasonlóan szeptemberben is mindhárom alszegmensnél csökkent az ügyfélhitelek állománya. A bankoknál 2,1, a fióktelepeknél 4,2, míg szövetkezeti hitelintézeteknél 0,5 százalékkal csökkent a hitelállomány.
A teljes hitelállományon belül a vállalkozói hitelállomány 0,2 százalékkal, a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya pedig 1 százalékkal esett vissza. A vállalkozói hitelek esetében a fióktelepek hitelállománya csökkent a legnagyobb (0,8 százalékos) mértékben, a háztartási hiteleknél pedig a bankok állománya esett vissza (1 százalékkal) a legjobban.
Szeptemberben hitelintézeti szinten a vállalati betétek állománya 0,6 százalékkal, a háztartási betéteké 0,2 százalékkal visszaesett ugyan, ám az egyéb betétek emelkedése következtében a belföldi és külföldi ügyfelek együttes betétállománya összességében 1,4 százalékkal nőni tudott. A belföldi ügyfelek betétállománya a teljes betétállománynál kisebb mértékben, 0,5 százalékkal emelkedett.
A külföldiek betétállománya egy hónap alatt csaknem negyedével bővült, ám az eddigi tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy amilyen gyorsan nőtt, olyan gyorsan vissza is csökkenhet ez az állomány. Különösen egyes fióktelepeknél, de egyes bankoknál is jellemzően vannak olyan, jelentős pénzvolument mozgató külföldi ügyfelek, akik csak rövidebb időszakokra helyeznek el hazai viszonylatban nagy összegűnek számító betéteket a bankrendszerben.
Amíg a hitelintézetek továbbra is csak viszonylag visszafogottan versenyeznek egymással a háztartások betéteiért – a háztartási betétek átlagkamatlábai jellemzően csökkentek a harmadik negyedév folyamán -, addig a központi költségvetés továbbra is viszonylag magas hozammal kínálja különféle lakossági állampapírjait. A háztartások állampapír állománya szeptemberben is dinamikusan (3,6 százalékkal) emelkedett, így az a hónap végén a hitelintézeti háztartási betétállomány 14,1 százalékát teszi már ki.
Pozitív fejlemény a PSZÁF szerint, hogy 2012 harmadik negyedévében nem nőtt a hitelintézetek teljes hitelportfolióján belüli késedelmes hitelek aránya (23,7 százalék), kedvezőtlen viszont, hogy ezen belül a nem teljesítő (90 nap késedelmet meghaladó) hitelek részaránya tovább (0,2 százalékponttal 13,8 százalékra) emelkedett.
A lakossági hiteleket tekintve a késedelmes hitelek aránya ugyan minimálisan (0,1 százalékponttal, 32,8 százalékra) emelkedett, ezen az állományon belül csökkent viszont a nem teljesítő hitelek részesedése. Az összes közül az átstrukturált hitelek harmadik negyedévi, 9,7 százalékról 11,5 százalékra való részarány növekedésében kiemelt szerepet játszott az árfolyamgátat választó lakossági hiteladósok miatti emelkedés.
A 2012 első negyedévi 37,7 milliárd forint nyereség, majd a második negyedévi 30,4 milliárd forint veszteség után a hitelintézeti szektor a harmadik negyedévben 8,4 milliárd forint veszteséget termelt, így összességében a hitelintézetek első háromnegyed évi adózott eredménye -1,1 milliárd forint volt.
Az idei harmadik negyedévben csak a szövetkezeti hitelintézeti szektor volt nyereséges, a bankok és a fióktelepek veszteséget termeltek. A bankszektor eredményét döntően a polarizálódó nagybankok határozták meg: a szektor harmadik negyedévi bruttó nyereségének négyötöde öt nagybankhoz, míg a bruttó veszteség kilenctizede három masszívan veszteséges nagybankhoz kötődött.
