A Nemzeti Adó- és Vámhivatal új vállalkozás indításakor, létező cégek esetében pedig a többségi tulajdonos vagy ügyvezető változásakor folytathat le kockázati eljárást, amely a 38 kérdésből álló KOCKERD kitöltését jelenti. A jelenlegi szabályozás szerint azoknál a cégeknél, amelyek a kérdőívet a 10 napos határidőre nem küldték vissza, és nem tudták a késést „hitelt érdemlően” indokolni, az adóhivatal automatikusan elindította az adószámtörlési eljárását. Lapunk szakmai körökből származó információi szerint legalább kétezer vállalkozás jutott erre a sorsra 2012-ben; a „mellékbüntetés” az, hogy a cég ügyvezetője, tagja 5 évig új vállalkozást nem alapíthat, hasonló tisztséget nem vállalhat
A KOCKERD-et nem csupán a szoros határidők és a szigorú szankciók, de a tartalma miatt is érte szakmai kritika. Némelyik kérdés fölösleges részletekről vagy a számára amúgy is rendelkezésre álló adatokról számoltat be, másoknál a válasz kritériumai nem nyilvánvalóak, de akad olyan is, amelynek az értelme is kétségesnek tűnik. A bejelentett munkavállalókat például FEOR-szám szerint kell felsorolni, az ingatlanokat földhivatali adataikkal együtt és „súlyozott sorrendben” a bevételt hozó tevékenységekhez kell párosítani, „racionális” magyarázatot kell adni, ha egy telephely 60 kilométernél messzebb van a székhelytől, és – büntetőjogi felelősség vállalása mellett – a jövőbeni adatokat is meg kell becsülni. Külön kérdésként szerepel, hogy megvannak-e a működéshez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek – ami per definitonem annyit tesz: kockázatos-e a vállalkozás adófizetési szempontból.
Az adóhatóság kérdőíve lábbal tiporja a közigazgatási szabályok által diktált együttműködési és hatékonysági előírásokat – véli Ruszin Zsolt, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének alelnöke. Az ügyféltől a hivatal által már ismert adatokat kérnek, ráadásul a számviteli szabályokhoz képest jóval hamarabbi könyvelést követelnek meg, miközben egy-egy kérdőív elbírálásán fél évig piszmognak a revizorok, aztán hajmeresztő tévedések mentén kitalálják, hogy az ügyfél fokozott adóhatósági felügyeletre szorul – indokolja ítéletét a szakember. Míg a jogalkotói szándék a tartalmi téren jóval hatékonyabb megközelítést helyezi előtérbe, addig a NAV munkatársai nemzetgazdaság-ellenes gyakorlatukkal és tájékozatlanságukkal kiemelkedően magas kárt okoztak a válság hatásaival nehezen megbirkózó vállalkozásoknak.
Az új szabályozás szerint a NAV csak abban az esetben törli az adószámot, ha az adózó az ismételt felszólítást követően sem küldi vissza a megadott határidőre a kérdőívet. (Büntetést persze kiszabhatnak, amelynek összege félmillió forint is lehet.) A már megszüntetett adószámú cégek február közepéig pótolhatják a mulasztást, és ha megteszik, akkor a NAV visszavonja az adószámmegszüntető határozatot.
Pozitív hír a szabályozás változása, különösen annak fényében, hogy a KOCKERD miatt számos, régóta működő céget is végelszámolni kellett volna – mondta lapunknak Nyári Zsolt, a Mazars senior adómenedzsere. A szakember emlékeztetett: sok olyan cég volt, amely a nyári szabadságok idején kapta meg a felszólítást, amikor az adatok összegyűjtése különösen nehéz feladatot jelentett vagy a kérdésekben kompetens személy éppen szabadságon volt. Amennyiben a NAV visszavonja az adószámmegszüntetésről hozott határozatot, úgy az áfalevonás tekintetében is változik a helyzet. Ekkor ugyanis az adószám megszüntetése utáni időszakban a társaság által befogadott számlák áfatartalmát a társaság, az általa kiállított számlák áfáját pedig a vevő levonhatja – amire a visszavonás nélkül egyik félnek sem lenne lehetősége, magyarázta Nyári Zsolt.
Mivel az adószám törléséről szóló határozat visszavonásával az adóalanyiság visszamenőleg érvényben marad, így a kiesett időszakokra szükséges az elmaradt bevallások pótlása. A később benyújtott bevallások miatt viszont a NAV mulasztási bírságot vethet ki. Kérdés azonban, hogy ezekben az esetekben a NAV mennyire fogja bírságolni azokat a cégeket, amelyek azért nem tettek eleget bevallás benyújtási kötelezettségüknek, mert az adószámuk törlésre került – emeli ki Nyári Zsolt.
Fokozott adóhatósági felügyelet
Az adózás rendjéről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezései vezették be az adóregisztrációs, és az azt követő kockázatelemzési eljárás eredményeként alkalmazható fokozott adóhatósági felügyelet jogintézményét. A KOCKERD kérdőív kitöltése a szóban forgó eljárás része lehet; amennyiben az adóhatóság a céget kockázatosnak ítéli, úgy fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja, ami erősen csökkentheti a vállalkozás mozgásterét.
