„Tudom, hogy végül meg fogunk állapodni, de minden részlet kidolgozásához még szükség lesz néhány napra. Eddig mindenki felelősen tárgyalt, kompromisszumra készen” – közölte vasárnap Mesterházy Attila az MSZP, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció közötti tárgyalásokról. A szocialista párt elnöke szerint „a kompromisszum azt jelenti, hogy senki sem ér el mindent, amit szeretett volna. De azt igen, hogy a megállapodással Magyarország nyerjen, mert a szövetség felépíti az igazságos, európai új Magyar Köztársaságot.” Mesterházy jelezte, hogy az MSZP nagyra értékeli Bajnai Gordon gesztusát, amellyel az Együtt-PM szövetség vezetője visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől. Az MSZP elnöke azt is közölte, hogy a választási együttműködésben ott a helyük a DK politikusainak, tagjainak, aktivistáinak és támogatóinak is.
Az M1 Híradó szerint egy budapesti családi házban folytatták az egyeztetést szombaton az ellenzéki összefogásban érdekelt pártok vezetői.
„A baloldali összefogás összességében erősebb lesz Gyurcsány Ferenc és pártjának, a DK-nak a csatlakozásával, akkor is, ha nem minden bizonytalan szavazónak lesz szimpatikus ez a lépés” – nyilatkozta lapunknak a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Tóth Csaba szerint így egyrészt vége annak az előválasztási küzdelemnek, amely mérgezte a baloldal viszonyát. Másrészt egyik párt sem lesz érdekelt abban, hogy másoktól vigyenek el szavazatot, bár a megállapodással még nem fognak a szavazók tömegei hozzájuk áramolni.
Az MSZP, az Együtt-PM és a DK jelenlegi támogatást összeadva jelenleg mintegy 32-35 százalékos támogatottságuk a biztos szavazók körében, tavasszal ennél jobb eredményt is elérhetnek, bár a választási győzelemhez szükséges 40-45 százalék ambiciózus cél. A választás esélyese még mindig a Fidesz, de lehetőség van a legyőzésére, s a megállapodás után a kétharmados győzelem szinte kizárt. Tóth szerint a Jobbik 10-15 százalékos eredménnyel szerepelhet majd a választásokon.
A Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy vélte, hogy a megállapodás a közös listáról és a kormányfő-jelöltről kevés olyan szavazót fog eltaszítani, akik Bajnai támogatói. A főszereplők megegyeztek, kisebb szervezetek távozása nem változtat jelentősen a támogatottságon, más kisebb szervezetek pedig örülni fognak, ha valamilyen szerepet kaphatnak az együttműködésben. Bajnai szerepe nem most, hanem régóta folyamatosan gyengült, már szeptemberben eldőlt, hogy nem ő lesz a miniszterelnök-jelölt, viszont a megállapodással biztosan ott lesz a parlamentben. Gyurcsány pedig elérte célját és újra elfogadható partnerré tette magát. A DK elnökének taktikájának lényege a negatív zsarolási potenciál maximális alkalmazása volt.
Az elemző szerint elméletileg lehetséges lenne egy olyan erő létrehozása, mely sem a Fideszhez, sem az MSZP-hez nem akar kötődni, de a Jobbikkal ellentétben centrista erőnek számítana. Tóth úgy vélte, hogy az LMP ezt a szerepet nem tudja betölteni. Az MDF is próbálkozott ezzel egy időben, de 2006-ban is csak alig lépték át a parlamenti küszöböt. „A választási kampányban a fő kérdés az lesz, hogy akarják-e Orbán Viktort kormányzását, vagy sem” – hangoztatta a Republikon stratégiai igazgatója.
„A közös listával biztosított lesz Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc részvétele a következő Országgyűlésben, Mesterházy Attila pedig elérte, hogy ő legyen a listavezető” – nyilatkozta lapunknak a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Szomszéd Orsolya szerint a listás helyek elosztásáról, az egyéni választókerületi indulókról azonban tovább folytatódik az egyezkedés. „A kényszer szülte kompromisszumnak ára van, az MSZP és az Együtt elfogadta Gyurcsány Ferenc részvételét, akivel korábban kizárták az együttműködést, Bajnai beletörődött Mesterházy elsőbbségébe, míg az MSZP-nek is engednie kell, feltehetően befutó helyeket” – hangoztatta a vezető elemző. Így különböző egyéni céljaikat elérték, vagy közelebb kerültek hozzá, míg a közös cél, a kormánybuktatás elérésére az új konstrukció sem garancia. Ugyan a közös lista biztosítja, hogy ne vesszen el baloldali szavazat, ám a győzelem reményét nem adja vissza egy csapásra a baloldalnak.
Szomszéd Orsolya szerint most újra egymással foglalkoznak a baloldal szereplői, sőt a kínos miniszterelnök-jelöltkeresési „casting” is elindulni látszott. A közös indulásban még számos részletkérdés tisztázatlan. Egy újraírt, közös lista miatt több szocialista politikusnak is le kellene mondania az októberben még biztosnak hitt parlamenti helyéről, hogy Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc embereinek helyet adjon. Egyéb szervezetek, szereplők bevonása azonban épp az elosztható helyek szűkössége miatt nem túl valószínű.
„Mivel nincs kormányváltó hangulat, az esetleges megállapodás könnyen megkésett lehet. Ráadásul a közös lista ténye egyben a bizonytalanokról való lemondást is jelenti” – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet vezető elemzője. A Gyurcsány Ferenccel való együttműködés üzenetével alighanem nehéz lesz a Gyurcsány miatt a baloldalnak 2010-re hátat fordító szavazók megszólítása. Úgy tűnik, hogy a hirtelen stratégiaváltás a veszteségek minimalizálását, a baloldali törzsszavazók egyesítését szolgálja elsősorban. Könnyen meglehet, hogy csak annyi szavazót hoz az összefogás üzenete a baloldalnak, amennyit a megújulás elhalasztása, a Gyurcsánnyal való együttműködés felelevenítése el fog vinni.
A vezető elemző szerint a Fidesz-KDNP nyugodt, békés hangvételű választási kampányban érdekelt, kockázatkerülő stratégiát folytat majd, ám fel kell készülnie a botrány típusú ügyek kezelésére is. A baloldali erők érdemi témák híján inkább a hangulatkeltésben érdekeltek. A közös baloldali listaállítás egyébként felerősítheti a baloldal esetleges visszatérésétől tartó jobboldali tábor egyébként is magas választási aktivitását. A Gyurcsány-korszak miatt a baloldaltól korábban elfordult, ma a bizonytalanok táborát erősítő szavazókat a Fidesz-KDNP a jövőben ugyancsak hatékonyabban szólíthatja meg a baloldali közös lista személyi változatlanságát hangsúlyozva.
„A tavaszi választás nem tekinthető minden pontban előre lefutottnak” – hangoztatta Szomszéd Orsolya. Itt elsősorban a baloldali választókerületekre (az összes választókerület kb. egyharmada) érdemes gondolni, ahol a választástörténet tanulságai szerint a baloldali közös jelölt könnyen okozhat meglepetést a kormánypárti szavazók elkényelmesedése esetén. Bár választástechnikailag a közös jelölt- és listaállítás a baloldali törzstábor stabilizálása miatt gyengítheti az újbóli Fidesz-kétharmad esélyét, az erős kormánypárti győzelem megakadályozásához ez is kevésnek bizonyulhat. Főként abban az esetben lehet hatástalan az új választási stratégia, ha a baloldali erők a kampányban sem képesek egységet mutatni, hiszen így a további belső viták saját – egyébként sem túl lelkes – törzsbázisukat is elbizonytalaníthatják.
Szomszéd Orsolya kifejtette, hogy az emberek számára mindig szimpatikus egy elképzeld „új erő”, amely még nem volt része a politikának, ez az igény folyamatosan erős volt az elmúlt évtizedekben, ahogy a közhelynek számító politikából való kiábrándultság is. Ám ennek ellenére a választásokon magas volt a részvétel és többnyire ugyanazokat az ismert szereplőket juttatták be a parlamentbe. 2010 a baloldal összeomlása miatt volt kivétel. Az „új erő” pedig mindig addig szimpatikus, amíg nincs arca, ahogy konkretizálódik, úgy fogy a vonzereje is.
Távozók, maradók, csatlakozók
Juhász Péter, a Milla-platform vezetője közölte, hogy szerinte is elkerülhetetlen a demokratikus ellenzék összefogása, de nem szerepel olyan listán, amelyet Mesterházy Attila kormányfőjelöltként vezet, vagy amelyen Gyurcsány Ferenc helyet kap, mivel ez vállalhatatlan számára. Az Együtt-PM társelnöke felajánlotta lemondását posztjáról. Kónya Péter, a Szolidaritás vezetője tegnap közölte, hogy benn maradnak az Együtt-PM szövetségben. Szerinte a politikai realitás azt mutatja, hogy csak összefogással lehet elváltani Orbán Viktort. Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke a demokratikus ellenzék teljes körű, feltétel nélküli választási összefogását tartotta szükségesnek a héten, s ezért a Gyurcsány által jelentett kockázatot is vállalni kell. Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Pártjának vezetője azt közölte tegnap, hogy semmi keresnivalójuk nincs az ellenzéki egyeztetéseken.
Kósa: Az összefogás a jobboldalt mozgósítja
Kósa Lajos szerint a baloldali összefogás nem a baloldali szavazók, hanem a jobboldal mozgósítására alkalmas. A Fidesz ügyvezető alelnöke az összefogásnak nem lesz olyan hatása, hogy összefogja a baloldali tábort, mert amennyit hoz, annyit visz is például Gyurcsány Ferenc pártja, kizárólag Orbán Viktor és a Fidesz gyűlölete fogja össze őket. Schiffer András, az LMP tárelnöke korábban azt közölte, hogy az LMP nem köt választási szövetséget a korábban hatalmon lévő politikai erőkkel, kormányra kerülése esetén pedig a bal- és jobboldali politikai elittel is leszámolna. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője szerint „a Mesterházy-Bajnai-Gyurcsány alkotta bűnszövetség a vesztes csapaton ne változtass elvét követi”, és összefogásuk új mottója: együtt 2010.
