BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Varga: Nem lesz kihasználva a paksi szerződés teljes hitelkerete

Mivel a beruházás több elemének beszállítására is pályáztatás eredményeképpen kerül sor, várakozásaink szerint a teljes hitelkeret kihasználására nem lesz szükség – közölte a paksi hitelszerződéssel kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter. Jávor Benedek és Scheiring Gábor szerint a 10 milliárd euró kölcsön valójában egy giga devizahitel, a jelenlegi árfolyam akár 150 milliárd forinttal növelheti a tartozás összegét, ami a kamat összegével csak tovább halmozódik. Németh Lászlóné közölte, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartása ügyében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem kötött szerződést Kocsis Istvánnal.

A Magyarország és az Orosz Föderáció között kötendő, államközi hitelről szóló megállapodás olyan finanszírozási konstrukciót biztosít, amelyhez hasonló feltételeket a pénzügyi piacok nem tudnak nyújtani; a megállapodás mind kamatait, mind futamidejét tekintve kedvezőbb Magyarország számára – hangsúlyozta egy írásbeli kérdésre adott válaszában a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihályt, a Párbeszéd Magyarországért két képviselője, Scheiring Gábor és Jávor Benedek kérdezte arról, hogy „Mennyibe kerül és milyen kockázatokkal jár a paksi hitelszerződés?”

Jávor és Scheiring arra emlékeztetett, hogy Lázár János államtitkár korábban tett egy olyan kijelentést, amely szerint – az eredeti kormányígérettel ellentétben – várhatóan nem viszik ugyan a parlament elé az „Orbán-Putyin atompaktum” nyomán születő hitelszerződést a választásokig, ám a kontraktus szövege hamarosan megjelenik a magyar kormány honlapján. A PM-s politikusok szerint a parlamenti képviselőknek éppúgy, mint az újságíróknak vagy az érdeklődő állampolgároknak az orosz kormányzati portálon, oroszul kell kutakodniuk arról, hogy mikor és mekkora anyagi terhet ró majd rájuk az, amit az Orbán-kormány illetékesei az „évszázad üzletének” neveztek. „Közismert, hogy az atomerőmű építés elhúzódása jellemzően költségtúllépést okoz, példa erre a Szlovákiában építendő erőmű” – írta Jávor és Scheiring.

Szakmai körökre hivatkozva leírták, hogy további kiegészítő beruházások is szükségesek lehetnek, például dunai duzzasztómű, de nem világos kinek és miből kell mindezeket finanszíroznia. „A 10 milliárd euró kölcsön valójában egy giga devizahitel” – hangoztatták a PM-es politikusok. A jelenlegi (315 forint/euró) árfolyam akár 150 milliárd forinttal növelheti a tartozás összegét, ami a kamat összegével csak tovább halmozódik. Nem látják világosnak, ki állja és mennyibe kerül az árfolyamkockázat kezelése. Arra emlékeztetett, hogy Lázár János azt is említette, hogy az engedélyezési eljárás akár évekig elhúzódhat, ezáltal az építkezés megkezdése is évekkel csúszhat, ha egyáltalán befejezésre kerül, ahogy a szlovák atomerőmű esetében sem került sor.

Varga Mihály válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány a tárgyalások formális lezárása után a nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatni fogja az Országgyűlést. Varga szerint a szerződés (mint az államközi szerződések általában) lehetőséget ad arra, hogy a felek közös megegyezéssel, írásban módosítsák a részleteket, ily módon a kivitelezés esetleges elhúzódása vagy bármilyen más probléma is kezelhető. A megállapodás hitelkeretet biztosít Magyarország számára, amelyet a tényleges kivitelezéshez illeszkedve fog felhasználni. „Jelenleg is folynak a tárgyalások az új erőművi blokkok megtervezésének és kivitelezésének pontos részleteiről, az erőmű-bővítés során ténylegesen megvalósítandó munkálatok műszaki tartalmának kidolgozása érdekében” – írta Varga. Szerinte a költségek időbeli megoszlására csak a részletes tervek elkészítése után lehet megalapozott becsléseket tenni. Kiemelte, hogy az egyes hitelrészletek lehívása kizárólag úgy és olyan mértékben fog megtörténni, ahogy a kivitelezés megvalósul, ahogy a nemzeti vagyon új elemei létrejönnek.

„Mivel a beruházás több elemének beszállítására is pályáztatás eredményeképpen kerül sor, várakozásaink szerint a teljes hitelkeret kihasználására nem lesz szükség – hangsúlyozta Varga. Úgy vélte, hogy ezen felül további, az előre nem látható fejleményekkel szembeni biztosítékot jelent a megállapodás azon kitétele, amely alapján Magyarországnak előtörlesztési joga van. Az egyes hitelrészletek lehívása, továbbá a törlesztés szintén a kivitelezés ütemezésén múlik.

Jávor azután is érdeklődött, hogy „Mi volt a szerepe Kocsis Istvánnak az atompaktum előkészítésében?” A PM-es honatya szerint a sajtó máig nem cáfolt értesülései alapján Kocsis Istvánnak, a Paksi Atomerőmű Zrt. és az MVM Zrt. egykori vezérigazgatójának fontos szerep jutott az Orbán-Putyin atompaktum tető alá hozásában. Jávor azt is leírta, hogy „Kocsis egy olyan ügyben szerepel vádlottként, amelyben a vád szerint bűntársaival legalább 15 milliárd forintos kárt okozott, méghozzá éppen az atomerőművet is birtokló MVM-nek. „Ha létezik ember, akivel egy jogtisztelő és erkölcsös kormánynak – különösen a paksi atomerőmű ügyében – nem szabad üzletelnie, az éppen Kocsis István – hangoztatta Jávor Benedek.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter válaszában közölte, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartása ügyében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem kötött szerződést Kocsis István úrral.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek