A Ház ülése 15 órakor kezdődik és a frakciók megegyezése alapján sem napirend előtti felszólalásokra, sem az interpellációs blokkra nem kerül sor ezúttal. A képviselők így kizárólag a miniszterelnök megválasztásáról döntenek, amihez az Országgyűlés több mint felének szavazata szükséges. Az eredményes szavazást a Himnusz eléneklése, majd a miniszterelnök felszólalása követi, aki hivatali esküt is tesz majd.
A Kossuth térre a Fidesz nagygyűlést szervez, ahová több tízezer embert várnak, várhatóan itt is felszólal majd a ma beiktatott miniszterelnök. A parlamenti eseményeket kivetítőkön is nyomon lehet követni majd a Kossuth téren. Az ellenzék által hiányolt kormányprogram ismertetésére a május 6-i alakuló üléshez hasonlóan ezúttal sem kerül sor. Mivel az előző parlamenti ciklusban módosították az alaptörvényt a kormányfőnek nincs olyan kötelezettsége, hogy kormányprogramot nyújtson be, vagy ismertessen. Korábban ugyanis a kormányprogramot a T. Ház megvitatta, majd utána szavaztak a miniszterelnök-jelöltről. Az Országgyűlés 2010-ben május 29-én választotta másodjára miniszterelnökké Orbán Viktort, a képviselők akkor a kormány összetételéről és programjáról is szavaztak Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nemrég azt nyilatkozta, hogy a választási programjuk már ismert (igaz ennek nincs írásos kidolgozott változata).
Orbán Viktor megválasztása esetén azonnal elfoglalhatja megújított hivatalát, új kormánya várhatóan csak június elején állhat fel. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot kedden tárgyalhatja a parlament, melynek az első meghozott jogszabálya majd a kilakoltatási moratórium végső határidő nélküli meghosszabbítása lesz hétfőn. A kormányzat struktúráról szóló törvényről a május 26-ai héten döntenek majd a képviselők.
Az Alapjogokért Központ szerint a hatályos magyar jogszabályok nem állapítanak meg kötelező határidőt az új kormány megalakulására. A szervezet szerint bár az új miniszterelnök a megválasztását követően, illetve a minisztériumi struktúrára vonatkozó törvények hatálybalépése után haladéktalanul köteles javaslatot tenni az új kormány tagjaira, az Országgyűlés bizottságait a miniszteri meghallgatás, a köztársasági elnököt pedig a kinevezés tekintetében nem köti határidő. A sokat emlegetett "40 napos szabálynak" a kormány megalakulásához nincs köze, mivel az nem a kormány, hanem a miniszterelnök megválasztásához kapcsolódik. Ez alapján a köztársasági elnöknek arra van lehetősége - de nem kötelezettsége -, hogy feloszlassa az Országgyűlést, ha az a miniszterelnök-jelölt személyére tett első javaslattól számított 40 napon belül nem választaná meg a miniszterelnököt. Ez az államfő számára csak lehetőség, és előtte köteles egyeztetni az Országgyűlés elnökével és a parlamenti frakciók vezetőivel. Jelenleg ennek lehetősége nem áll fenn, hiszen a parlament május 10-én fog miniszterelnököt választani.
A jelölés és a választás között eltelt időszak a korábbiakban jóval hosszabb volt, általában a két hetet is meghaladta. Egyrészt azért, mert a korábbi alkotmány rendelkezéseinek megfelelően a miniszterelnök-jelölt vitára terjesztette elő a valójában még meg sem alakult kormánya programját az Országgyűlésnek, másrészt pedig az elhúzódó koalíciós egyeztetések is a miniszterelnök megválasztásának kitolódását okozták. A legtöbb esetben ennek az egyeztetési folyamatnak az eredménye volt a kormány struktúráját megállapító törvényjavaslat beterjesztése is, azt általában még a miniszterelnök megválasztása előtt fogadták el. Az eddigiekben azonban a miniszterelnök megválasztásának napján vagy azt követően néhány napon belül meg is alakult a kormány, azaz megtörtént a miniszterek jelölése, meghallgatása, kinevezése és eskütétele is.
Benyújtotta az Országgyűlésnek a fideszes Gulyás Gergely az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatot, amelynek célja, hogy a képviselők csak parlamenti képviselői tiszteletdíjat vehessenek fel a jövőben. Az indítványt várhatóan jövő heti ülésén kezdi tárgyalni a Ház. Ahogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban ismertette, a változtatásra azért van szükség, mert az országgyűlési törvény jelenleg pontatlan és például mindazon polgármesterek vagy önkormányzati képviselők, akik parlamenti tisztséget viselnek, önkormányzati mandátumuk lejártáig továbbra is két díjazást vehetnének fel. Minden polgármesteri vagy közgyűlési tisztséget betöltő képviselőjüknek javasolják, hogy ha országgyűlési képviselői tiszteletdíjra jogosultak, akkor az önkormányzati juttatásukról május 6-tól mondjanak le. A benyújtott indítvány egyértelműsíti a képviselői megbízatással való összeférhetetlenségre, a képviselők tiszteletdíjára, egyéb juttatásaira és a képviselőcsoportok számára biztosított működési és ellátási keretek felhasználására vonatkozó szabályokat.
