Erősebb ösztönzés kellene

Szükség lenne kötelező megtakarítási formákra – mondta a Portfolio Öngondoskodás 2014 konferenciáján Király Júlia címzetes egyetemi tanár. A szakember szerint pusztán az ösztönzés nem javít az öngondoskodási hajlandóságon, a kis jövedelmű rétegeknél a kötelező formákra és normatív támogatásokra is szükség lehet. Király Júlia példaként a kötelező magánnyugdíjpénztárakat is megemlítette, amely 1998-ban nulla forintos vagyonnal indultak, 2011-re pedig már a háztartási megtakarítások 14 százaléka volt bennük.

Miközben a prémium és privátbanki ügyfélkör jellemzően megtakarít, a legfeljebb egészen kis összegű megtakarításra képes, alacsonyabb jövedelmű ügyfelek megcélzása nagy kihívás a szakemberek szerint. Nyitrai Győző, az OTP megtakarítási szolgáltatások főosztályának igazgatója szerint a nyitás az ilyen ügyfélkör felé jellemzően magasabb költségekkel párosul. A konferencián felszólaló szakemberek egyetértettek abban, hogy azt a kört, amely az adókedvezményeket alacsony jövedelme miatt nem képes igénybe venni, normatív támogatással kellene ösztönözni.

A termékfejlesztésről szóló panelbeszélgetés szereplői abban értettek egyet, hogy egységes állami támogatási rendszerre lenne szükség a különböző megtakarítási termékeknél. Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese arra is felhívta a figyelmet, önmagában az állami támogatás nem biztos, hogy elegendő. Csehországban például a lakás-takarékpénztárak elterjedtsége jóval nagyobb, mint Magyarországon annak ellenére, hogy az ottani támogatás évente körülbelül 10 euró szemben az itteni 250 euró körüli összeggel. A támogatás mellett az aktív kommunikáció tudná elősegíteni az öngondoskodást.

Valamelyes javulás egyébként volt az öngondoskodás terén a lakosság attitűdjében. A konferencián ismertették az OTP öngondoskodási index friss adatait, és a mutató, amely 2012 második felében állt a mélyponton, 32 ponton, azóta 36 pontra emelkedett. Az öngondoskodás fogalmát az emberek 46 százaléka pozitívan ítéli meg, csak 13 százalék szerint negatív ez a fogalom. Kedvező fejlemény, hogy az öngondoskodási hajlandóság az elmúlt hat hónapban már nem csökkent tovább, a pénzügyi formák elterjedtsége az ügyfélkörben 51 százalékon áll. A 2011-es első felmérés idején viszont 63 százalék volt az ilyen megtakarítással rendelkezők aránya. A legkedveltebb öngondoskodó megtakarítási formák az életbiztosítás, a bankbetét és az egészségpénztár. A megtakarítások fő célja pedig az ingatlanvásárlás, a tanulás és a váratlan helyzetekre való felkészülés.

A kockázatvállalási hajlandóság továbbra is alacsony, az OTP felmérése szerint tőkevesztést mindössze az ügyfelek 11 százaléka vállalna a magasabb hozam reményében. A lakosság csaknem fele diverzifikálná a megtakarításait, 22 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, ha lenne egymillió forintja, azt semmibe sem fektetné be. Ez nem különösebben meglepő, hiszen a rendelkező lakosság 26 százaléka is, egyszerűen otthon őrizgeti a megtakarításait.

Egyezkednek az alapkezelők

Az alapkezelők próbálnak egyeztetni a minisztériummal az őket sújtó új különadóról – közölte a konferencián Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Abban nem reménykednek, hogy az állam teljesen lemond az adóról, mivel az elmúlt időszakban nagyot nőtt a szektor. Vízkeleti bizakodik abban, hogy meghallgatják a felvetéseiket, mivel az alapkezelési tevékenység könnyen elvihető az országból. Ha nem érdemes tovább idehaza folytatni az alapkezelést, annak olyan következménye lehet, ami nem biztos, hogy kedvező lesz a gazdaság számára, hiszen a külföldi alapok nem elsősorban Magyarországon fektetik majd be a pénzt.