A várakozásoknak megfelelően 2014-ben is tízezernél kevesebb lakás épült – ez a háborús szintnek felel meg. A statisztikai adatfelvétel bevezetése óta, több mint száz éve nem épült olyan kevés lakás, mint 2013-ban – ezt a szintet a tavalyi 15 százalékkal meghaladja ugyan, de még így is a második legrosszabb adatnak számít. A háborús időszakokban sem épült olyan kevés lakás, mint most: 2017-ben 8358 új otthont építettek fel. Más kérdés: túljutottunk a mélyponton, a gödör alját elérte a lakásépítés, amit az új engedélyek iránti kérelmek növekedése is mutat.
A lakásépítés a válságot megelőző 2008. évinek alig az egyötöde, és messze elmarad a kívánatosnak tartott szinttől: évi 40 ezer új lakásnak kellene felépülnie ahhoz, hogy a lakásállomány egy százaléka megújuljon – vagyis százéves legyen a cserélődési ráta.
A lakásépítés vidéken, és leginkább magánberuházásokban „lódult meg” – a növekedés leginkább a természetes személyek lakásépítésének köszönhető. A vállalkozók még nem építenek sok új lakást – e nélkül nagy megugrásra egyleőre nem lehet számítani. A kedvezőtlen jelenség tükröződik vissza az építtetői kör összetételének, illetve az új lakások település-típus szerinti arányainak változásában.
Az egy évvel korábbihoz képest a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 59 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 39 százalékra mérséklődött. A KSH szerint mindeközben tavaly a kisebb városokban 24, a községekben 21 százalékkal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3 százalékos volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt (13 százalék). Ugyanezt a jelenséget fejezi ki,. hogy saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 56 százalékra), az értékesítésre épült lakásoké (43-ról 41 százalékra) csökkent, bérbeadásra 4 százalék épült.
A dunántúli régiók mindegyikében átlagot meghaladó, Közép-Magyarországon az átlagossal egyező a növekedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés. A kivételt jelentő Észak-Alföldön a fellendülés egyetlen településre korlátozódik: Debrecen 573 új lakásával a teljes régió lakásépítésének több mint felét teszi ki.
Az új lakások átlagos alapterülete nem változott, 101 négyzetméter volt, az új lakások 40 százaléka 100 négyzetméteresnél nagyobb, 30 százaléka 60 négyzetméter alatti.
A 2014-ben kiadott 9633 új lakásépítési engedély 28 százalékkal több az előző évinél. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik, mint 2013-ban a KSH szerint. A kiadott új építési engedélyek alapján 5132 lakóépület és 5033 nem lakóépület épül majd. A lakóépületek esetében ez 15 százalékos bővülés, a nem lakóépületeknél 6 százalékos visszaesés. A nem lakóépületek közül 5 százalékkal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 27, illetve 21 százalékkal csökkent.
