Brüsszeli kérdéssort kapott a magyar kormány

Egy sor tisztázó kérdést tett fel az Európai Bizottság (EB) a napirenden lévő vitás ügyekben – számolt be a Világgazdaság kérdésére Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a múlt heti tárgyalásokról. A Portfolio.hu a támogatási rendszer irányítási és kontrollmechanizmusának ellenőrzése kapcsán nemrég a teljes, 2014–2020 közötti ciklus támogatásának felfüggesztését sem zárta ki a problémák mélysége miatt.  Csepreghy ezzel szemben az EB számára is elfogadható magyar javaslatokról beszélt.

Az EB többek között tudakolta a kormány indoklását az 50 százalékos szállítói előleg  bevezetéséről. A magyar álláspont szerint ez a „reális helyzetértékelésből fakadó kényszer”. Magyarországon már nem hitelezési válság van, hanem a cégeknek van tőkeproblémájuk, ilyen körülmények között a magyar költségvetésnek nagyobb kockázatot kell vállalnia – érvelt Csepreghy amellett, hogy a pályázatok nyertesei a szerződés aláírása után nyomban megkapják a támogatás felét a büdzséből.

Az EB számára készülő írásbeli válaszban rögzíteni fogják, hogy az 50 százalék mellett kitart a kormány, arra viszont kész, hogy a visszaélések megakadályozására szigorúbb szankciókat építsen be. (A jelenlegi szabályok szerint az előleg visszafizetése, végső esetben az adószám elvesztése lehet a büntetés.) Mindazonáltal a magyar kormány nem brüsszeli pénzből szándékozik előleget utalni, ezt a hazai költségvetés vállalja, így az előleg mértéke nem érinti az EB-t. Van költségvetési fedezet is, napokon belül megérkezik például az aszfaltkeverőügy miatt három éve felfüggesztett bő 181 milliárd forint támogatás – jelezte a miniszterhelyettes.

Az előlegnél jobban foglalkoztatja az EB-t az, hogy miért kell Lázár János kancelláriaminiszter aláírása az irányító hatóságok (IH) döntéseihez. Az aláírás csupán fedezetigazolóként szükséges, az uniós projektek kifizetése a magyar a büdzsé XIX. fejezetéből történik, ezért pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel – vezette le Csepreghy.

Az EB sokallja a kiemelt projektek arányát. Ezek azok az esetek, amikor a kormány dönt a projektekről és ezzel egyben a kedvezményezettekről is. A magyar érvelés szerint bizonyos esetekben nincs más megoldás, például két település között épülő út esetében csak az adott települések, illetve a fejlesztéseket menedzselő Nif Zrt. jöhet szóba. A humánprogramok, illetve a gazdaságfejlesztés esetében azonban a kormány hajlandónak mutatkozik a kiemelt eljárások arányának csökkentésére.

A nemrég államivá alakított projektértékelést viszont a kormány nem kívánja kiszervezni az állami szférából – szögezte le Csepreghy. Az állami alkalmazottak bevonását az uniós pénzeket fenyegető korrupciós veszéllyel indokolja, biztosítani kell, hogy az értékelő, a projektmenedzselő és a kiíró között ne legyen átjárás – így az érvelés. Az EB azt feszegeti, hogy az IH-vezetőknek van-e módjuk az állami projektértékelőkétől eltérő döntést hozni. A magyar válasz szerint érdemben beavatkozhat két oldalról is: egyrészt a döntés-előkészítő bizottság résztvevőjeként, másrészt adott esetben új értékelést is kérhet.