[caption id="" align="alignleft" width="260"]
Kép: Kovács Tibor[/caption]2015-ben a tíz legdrágább betegségcsoportba tartozó betegek kezelése több mint ezermilliárd forintba került az egészségbiztosítónak. A cukorbetegségre, a szív- és érrendszeri betegségekre kétszer annyit költött az OEP, mint az agyi katasztrófán (stroke-on) átesett betegekre. Az egészségbiztosító készített egy tanulmányt, amely többek között a 2015. évi természetbeni kiadásokkal foglalkozik, vagyis azzal, hogy az akkor még Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) nevezett egészségbiztosító, mai nevén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), mely betegségekre költi a legtöbbet egy év alatt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, míg 2003-ban tízezer 19 évesnél idősebb magyarból 627 volt cukorbeteg, 2015-re gyakorlatilag megduplázódott a számuk, vagyis tízezer lakosból 1243-an voltak orvosnál diabétesz miatt. Naponta kilencen halnak meg hazánkban diabéteszben. A cukorbetegség kezelése jelenti a legnagyobb terhet az NEAK-nak, 2015-ben több mint 44,9 milliárd forintot költöttek rá. A dobogó második helyén az ischaemiás szívbetegség áll, amely a szívizom elégtelen vérellátásából adódik, a harmadik helyre pedig a szívbetegségek egyéb típusai kerültek, évi 35 milliárd forintos költséggel.
Az ischaemiás szívbetegek száma is megduplázódott 2003-hoz képest, a KSH adatai szerint tízezer lakosból legalább 1500-an szenvednek valamilyen szívbetegségben hazánkban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága azt írta a Világgazdaságnak, hogy a listát az úgynevezett BNO-kód vagyis a betegségek nemzetközi osztályozásán alapuló kód szerint állították össze. A betegségcsoportoknál fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák a külföldön igénybe vett, a nemzetközi kasszából kifizetett ellátások adatait, mert azok többéves eltolódással kerülnek be az adatbázisokba – írta az Emmi.
A listán negyedik helyen áll a veseelégtelenségben szenvedő betegek gyógyítása, ötödik a magas vérnyomásos betegek kezelése, hatodik helyen az emésztőszervek rosszindulatú daganatainak kezelése áll. Tüdőrákban és vastagbélrákban Magyarországon halnak meg a legtöbben az Európai Unióban. Az ilyen típusú betegségekre 2015-ben 33,2 milliárd forintot fizetett ki az egészségbiztosító. Nem véletlen, hogy 2017 őszétől uniós forrásból új szűrőprogramot vezetnek be Magyarországon, mégpedig a vastagbélszűrést. Vastagbéldaganatot évente 10 ezer embernél diagnosztizálnak.
A legdrágább betegségek listájának hetedik helyén az idült alsó légúti betegségek – mint a bronchitis és az asztma – állnak. A tüdőbetegségek kezelésére két évvel ezelőtt 32,9 milliárd forintot fizetett ki az akkori OEP. A nyolcadik és a kilencedik helyen a nyirok- és vérképző szervek rosszindulatú daganatai és az emlődaganat állnak.
Az emlődaganatokra közel 25 milliárd forintot fizet ki évente az NEAK. A listán a tizedik helyen lévő agyi érbetegségek kezelése pedig évi 22,3 milliárd forintba került. Magyarországon évente 18 ezren halnak meg stroke-ban, vagyis szélütésben.
