A magyar–lengyel startup Nyugat-Európába tart
Idén Olaszországban és Franciaországban terjeszkedik tovább az Angloville csoport, néhány éven belül pedig Dél-Amerikában és Ázsiában is ki akarja építeni a nyelvtanítási rendszerét. Ezt az ambiciózus tervet vázolta a Világgazdaságnak Horváth Alex, a magyarországi filiálé, a 2014-ben alapított Angloville Kft. résztulajdonos-ügyvezetője. A cégben üzlettársa két lengyel fiatalember, a kielcei illetőségű Michal Zak, valamint Michal Kelles-Krauz. Ők hat éve vezették be Lengyelországban az úgynevezett „nyelvi bemerítés” módszerét – azóta már Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Romániában is önálló cégek működnek –, és 2014-ben csatlakozott hozzájuk Horváth Alex. A budapesti bázis létszámát tekintve kisebb a lengyelnél, viszont innen irányítják a lengyel–magyar startup nyugat-európai terjeszkedését.
Ha például valaki befizet egy angliai kurzusra, ott 10-12 fős csoportokban napi négy-öt órát tanulnak a résztvevők. Az Angloville módszeréhez nem kell messzire utazni, csak elvonulni az adott országban egy hotelbe, a külvilágtól elszeparált helyre, és a bentlakásos programon a nyelvtanulók napi 12 órán át csakis angolul beszélgetnek anyanyelvi mentorokkal. Egy tanuló, egy mentor, ráadásul a világ minden tájáról – utóbbiak óránként váltják egymást, így az akcentus és a tematika is változik. Nincs idő arra, hogy visszaálljanak a magyarra, így a gondolkodás is átáll angolra – vázolta Horváth Alex az Angloville és a hagyományos módszer közötti különbségeket.
A magyarországi cég 2015-ben 27 millió forint árbevételt könyvelt el, de az ügyvezető szerint az egyes cégek forgalmánál többet mond, hogy a csoport idén mintegy 200 programot indít több mint 8000 résztvevővel. Nagyságrenddel nőhetnek a számok, ha sikerül a francia és az olasz piac megdolgozása. Ebből a két országból évente 150 ezren utaznak Nagy-Britanniába és Írországba, hogy angolul tanuljanak a hagyományos módszerrel.
