Beárazták a támogatott zöldáramot

Megszületett az a kormányrendelet, amely leírja, milyen feltételekkel és hogyan támogatható a megújuló alapú áramtermelés a 2017. január 1-je után beadott kérelmek esetében. Igaz, a terület szabályozására megfogalmazott törvény, a Metár már 2017 eleje óta hatályos, de a gyakorlatban csak „light” formája él, mert egyes részeinek életbe léptetésével ki kell várni az uniós vizsgálatok eredményét. (A Metár a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer.)

A tervezet leszögezi, hogy a Metárban bevezetett zöldprémiummal magyarországi zöldáramtermelés támogatható, de – az NFM-rendeletben megadott mértékig és feltétellel – külföldi is, ha mögötte kormányközi megállapodás áll. A zöldprémium rendszerébe átkérhetik magukat még a kötelező átvételi és támogatási rendszer (KÁT) tagjai is, de visszaút nincs. Ha átlépnek, akkora zöldprémiumot kapnak, amekkorát egyenletes termelés mellett a KÁT-ban átlagosan kaptak, s addig jogosultak a zöldprémiumra, ameddig a KÁT-ra még jogosultak lennének. Annak a KÁT-osnak viszont kötelező a zöldprémiumba átlépnie, aki a közcélú hálózaton piaci alapon is el akar adni villamos energiát.

Vegyes tüzelés esetén a tüzelőanyagnak csak a megújuló része támogatható. Biomassza- vagy biogáz-hasznosítók csupán akkor kaphatnak KÁT-ot vagy zöldprémiumot, ha áram mellett hőt is elő tudnak állítani. A biomasszásoknak igazolniuk kell, hogy legális forrásból jutottak a fához, a többi alapanyaguk pedig emberi fogyasztásra nem alkalmas.

A tervezet szerint a KÁT-rendszerben a fél megawattosnál kisebb beépített teljesítményű erőművek által termelt áram adható el (kivéve a szélerőmű) és a demonstrációs (előremutató és később máshol is alkalmazható technológiát képviselő) projektek, ha azok megvalósítását támogatás segítette. A rendelet nem vonatkozik sem a háztartási méretű kiserőművekre, sem az úgynevezett nehéz helyzetű vállalkozásokra.

A kötelező átvételi árat és a zöldprémiumot minden év január 10-ig teszi közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az ár egy olyan szorzat, melyben a szorzandó az előző évi kötelező átvételi ár vagy a zöldprémium, a szorzó pedig egy fogyasztói árindexen alapuló érték, minden évben 1 százalékpontos hatékonyságjavítási tényezővel csökkentve. A zöldprémiumra való jogosultságot az érintett erőmű eladásakor az új tulajdonos változatlan feltételekkel örökli meg.

A zöldprémiumhoz tartozó piaci referenciaárat az adott technológia (nap, szél, egyéb) hazai áramtőzsdei adataiból kell kiszámolni. Ha a figyelembe veendő tőzsdei árak egymás után legalább hat napig negatívak, akkor nem fizethető prémium. Vagyis a rendszer nem fizet olyan termékért, amelyet éppen maga sem tud eladni.

A legalább 1 megawattos erőműveknek pályázniuk, versenyezniük kell. A pályázat kiírása előtt a MEKH meghatározza a kötelező átvételi, illetve a támogatott bázisárakat, hogy mennyi áramra vonatkozik a kiírás, mennyi ideig adható a támogatás és mikortól kell az erőműnek termelnie.

Barnaprémiumot öt évre igényelhetnek a működő biomassza- vagy biogázerőművek. Az 5 megawattosnál nagyobb egységek tüzelőanyagát azonban nyílt közbeszerzésen kell megvásárolni.