Jól mentek az érmék és a kerámiák

Az eredetileg grafikára szakosodott aukciósház az elmúlt években felvállalt egy piaci rést az érmék és plakettek árverezésével, s jól látszik, hogy sikeresen, hisz az éremblokk darabjainak többsége licitemelkedéssel kelt el, valamint a visszamaradt tételek száma csekély. Ferenczy Béni 1939-es, Velence című bronzplakettjére volt a legnagyobb érdeklődés, 16 ezer forintos kikiáltási ára 280 ezer forintra nőtt. A bronzérme minden szempontból ritkaság, mérete is nagyobb a szokásosnál, a látkép komponálása és kidolgozottsága magas esztétikai értékű, és nagyon régen bukkant fel korábban a piacon. Borsos Miklós 1952-es, bronz Rembrandt-érme 8 ezer forinton kezdett, s megnégyszerezte az árát, hiszen 34 ezer forinton ütötték le. A kisplasztikák közt Schaár Erzsébet Támaszkodó című faszobra 200 ezer forintért, Vilt Tibor szoborterve pedig 120 ezer forintért cserélt gazdát. A sokszorosított grafikák közt Keserü Ilona 1989-es, szignált szitanyomatáért ment hosszú licit, 26 ezer forintról 120 ezerre tornázták fel az árát. A magas eladási ár pedig azt igazolja, hogy a neoavantgárdra a piac minden szegmensében nagy az igény, különösen, ha a köztudatba befogadott, de a műtárgypiacon ritkán szereplő művészről van szó. Ilyenkor egy szitanyomat ára is felkúszik százezer fölé. Továbbá valószínűleg annak is köszönhető ez, hogy Keserü Ilona papírmunkáiból épp most látható egy igényes kiállítás a művészt képviselő kortárs galériában, a budapesti Kisteremben, s festményei szerepelnek a magyar avantgárd tendenciákat bemutató New York-i Elisabeth Dee Galéria tárlatán is. Az egyedi grafikák közül Molnár C. Pál kávéházi jelenetet ábrázoló, húszas években készült tusrajza volt a legnépszerűbb, 44 ezerről indult érte a licit, mely végül 320 ezer forinton állt meg.

Az Arte profiljába nem tartozik szervesen a festmények árverezése, de most indítottak néhány festménytételt is, közülük 400 ezer forintért kelt el ifj. Czene Béla 1966-os, szép, fiatal olvasó lányt ábrázoló olajképe. Az érmék mellett egy másik műfaj, a kerámiák árverezése is egyre sikeresebb az Arténál, s a nemzetközi trendek is a kerámia műfajának felértékelődéséről szólnak. Nálunk még alulértékelik ezt a területet, a modern kerámiatételek néhány tízezer forintos árakon cserélnek gazdát, itt most Gorka Lívia fekete hala volt a legdrágább 38 ezer forintért.

Az érmék aukcionálása az Ortutay Gyula-hagyaték árverezésekor kezdődött, mikor a beadó örökösök a teljes tárgycsoportot egy helyen szerették volna értékesíteni. Marsó Diana, az Arte vezetője akkor konzultált szakértőkkel is, de végül is saját anyagához árazta be az érméket. Sok hasonlóságot lát egyébként is a grafika és az érme közt, mindkét műfaj kézbe vehető, intim tárgyakat kínál. A piac elfogadta az Arte érmeárveréseit, ezt jelzi a most lezajlott aukció is. Az érmekereskedők is figyelnek rájuk, de a galéria körül egy új gyűjtői csoport is kialakult, igaz, a most rekordárú Ferenczy-plakettet egy régi gyűjtő vette meg. Az Arte elsők közt volt az online licitálási lehetőség kinyitásában az Axioart oldalán keresztül; árverésről árverésre egyre többen kapcsolódnak be a licitekbe interneten keresztül is.