Új MNB-program az életbiztosítási döntésekhez
Az etikus életbiztosítási koncepció részeként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megalkotta a teljes költségmutatók (TKM) összehasonlító programját. Az MNB szerint a program révén a fogyasztók egyszerűen, átlátható felületen választhatják ki az igényeiknek megfelelő élet- vagy nyugdíjbiztosítást.
Az etikus koncepció előírásai nyomán 2016 eleje óta a biztosítók több mint 300 drága, nem fogyasztóbarát befektetési (unit-linked) jellegű élet- és nyugdíjbiztosítási terméket kivezettek a piacról, 137 új, a feltételeknek megfelelő konstrukciót hirdettek meg, és 46-ot módosítottak. Mindössze kilenc termék maradt változatlan. A TKM – vagyis az életbiztosítások valamennyi költségét egyetlen jelzőszámban megmutató érték – összességében átlagosan akár 1-1,5 százalékkal csökkent a piacon, ami jelentős árváltozás. Az MNB szerint a ma kínált termékeknél a biztosítók mindegyike, sőt az itthon működő fióktelepek és határon átnyúló szolgáltatók is a jegybank által elvárt TKM-maximumok alá csökkentették költségeiket.
A piaci mozgások oka, hogy idén január 1-jén lépett hatályba a fair bankihoz hasonló etikus életbiztosítási szabályok egy része, köztük az MNB-nek a unit-linked életbiztosításokról szóló ajánlása is. Ez a termékek futamidejétől és az egyszeri vagy folyamatos díjfizetéstől, illetve a biztosítás futamidejétől függően 3,5–4,25 százalékban maximálta azok teljes költségmutatóját (TKM). Ezek egyébként a befektetési nyugdíjbiztosításnál korábban meghonosított mértéknek felelnek meg. További szigorítás azonban, hogy az ettől való esetleges eltérés lehetősége – megfelelő indoklás mellett – a korábbi 2 százalékról 1,5-re szűkült.
Az MNB új TKM-összehasonlító programja mindezek nyomán a biztosítók által megadott adatok alapján bemutatja a piaci szereplők kínálatában valós időben elérhető megtakarítási jellegű – hagyományos vagy befektetési egységekhez kötött (unit-linked) – élet- és nyugdíjbiztosítási termékeket, s azok TKM-értékeit.
A TKM-értékek alapján az ügyfelek sorba rendezhetik a kínálati listát, kiválaszthatják egy vagy több biztosító termékeit, de rákereshetnek egy-egy konkrét életbiztosításra is. Az alkalmazás kialakításának fontos célja volt annak nyomon követése is, hogy a biztosítók mennyiben felelnek meg az MNB etikus életbiztosítási koncepciójának részeként bevezetett TKM-rendszernek.
Az átláthatóságot segítő folyamat annak idején azzal kezdődött, hogy az MNB rendeletben írta elő valamennyi megtakarítási jellegű élet- és nyugdíjbiztosításra vonatkozóan a TKM számítását és közzétételét. Ezt követően a kifejezetten a unit-linked jellegű élet- és nyugdíjbiztosításra vonatkozó TKM-maximumok limitrendszerét ajánlásban fektette le. (Az MNB alapesetben 10 éves lejáratú biztosításnál 4,25 százalék, 15 évnél 3,95 százalék, 20 évnél 3,5 százalék TKM-plafon alkalmazását várja el.)
Célszerű, hogy az ügyfelek ne egy ajánlat ismeretében döntsenek, hanem hasonlítsák össze a különböző termékeket, azok költségeit a döntéshozatal előtt, és ellenőrizzék, hogy a megkötni kívánt termék TKM-értéke (ára) hogyan viszonyul más biztosítások mutatójához.
Etikus koncepció:
1. Fair ár-érték arány:
• Visszavásárlási korlátok
• TKM-limitrendszer
• Jutalékkorlátozás
2. Félreértékesítés csökkentése:
• Életbiztosítási igényfelmérő tartalmi elemei
• Üdvözlő hívások definiálása
3. Átláthatóság:
• Összhangszabály
• Kezdeti egységek tilalma
• TKM MNB-rendeletben
• Összehasonlítható költség
• Díjak elkülönítése
4. Szigorúbb befektetési szabályok:
• Kötelező letétkezelő napi eszközértékeléssel
• Szakmai kritériumrendszer a vagyonkezelő személyére
