Az EP is bele akar szólni a tárgyalásokba

Philip Hammond brit pénzügyminiszter ellenezte a Brexitet, és a kormányból ő követeli a leghangosabban a zökkenőmentes, gazdaságbarát kilépést az Európai Unióból. Pénteken megismételte, hogy 2019 márciusában nem változhat meg egy csapásra az ország bevándorlási politikája. „Bizonyos időbe telik”, mire a brit kormány teljes mértékben érvényesíteni tudja az unióból érkezőkre vonatkozó majdani új bevándorlási szabályozást – mondta a BBC rádiónak adott interjúban. „Ez nem politikai döntés kérdése, hanem ténykérdés” – tette hozzá, hiszen a bevándorlás újfajta szabályozásához kiterjedt új infrastruktúrát kell megteremteni, számos új alkalmazottra és új információtechnológiai megoldásokra lesz szükség, „mindez pedig időbe telik”. Emlékeztetett arra, hogy a gazdaság több ágazata mellett elsősorban az egészségügy az, amelyik uniós munkavállalókra szorul, ezért hosszú átmeneti időszakra lesz szükség, és a kormány többsége elfogadja, hogy ez a folyamat eltarthat a 2022 júniusára tervezett parlamenti választásokig.

Bár Hammond szerint „széles körű konszenzus” van a kormányban az átmeneti időszak szükségességéről, valójában teljes a káosz. Egy nappal korábban Brandon Lewis, a belügyminisztérium bevándorlási államtitkára még azt mondta ugyancsak a BBC rádiónak, hogy a Brexittel azonnal megszűnik a munkaerő szabad áramlása is. Liam Fox kereskedelmi miniszter pedig a Sunday Timesnak nyilatkozva közölte: a kormány nem is tárgyalt arról, hogy három évig még szabad legyen a munkaerő áramlása a kilépés után, ahogyan Hammond állítja. Ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyet rendezni kell, mielőtt megkezdődnek a tárgyalások a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményről Brüsszellel.

Ez elé újabb akadály gördült. Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója az októberi csúcson az állam- és kormányfőknek számol majd be a tárgyalások állásáról, és ők döntik el, elértek-e a felek elegendő haladást a továbblépéshez. Most azonban Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-főtárgyalója az Independentnek adott exkluzív interjúban közölte: a képviselők is véleményt akarnak nyilvánítani a kérdésben, vagyis Londonnak őket is meg kell győznie arról, hogy nem éri hátrány az uniós állampolgárokat. Verhofstadt azt akarja, hogy az EP szavazzon arról, elkezdhetik-e a felek a tárgyalások következő szakaszát. „Hallatni fogjuk a hangunkat” – hangsúlyozta a volt belga kormányfő, aki ismét figyelmeztette Theresa Mayt, hogy „ketyeg az óra”. Jelentések szerint Barnier maga is úgy vélekedett a múlt héten, hogy két hónappal csúszhatnak a kereskedelmi tárgyalások, mert egyelőre semmiféle haladást nem értek el a London által fizetendő lelépési díjat, az uniós állampolgárok jogait és az északír–ír határt illetően – amely az Európai Unió és Nagy-Britannia egyetlen szárazföldi határa lesz a kilépés után, és a több évtizedes erőszak után kimondottan érzékeny kérdés.

Sokat segítene a helyzeten, ha a brit kormány tudná, hogy mit akar, de ennek még mindig semmi jele. Úgy tűnik, abban egyetértés van – egyelőre –, hogy Nagy-Britannia elhagyja az egységes európai piacot és a vámuniót, ezen túl azonban élesen megosztott a kormányzat.