A luxusmárkák nem tehetik meg, hogy kimaradjanak

Egy egyszerű gemkapocs váltott ki a minap meglehetősen nagy felzúdulást és generált csípős kommenteket a közösségi oldalakon. A paláver kialakulása mindjárt érthető, ha hozzátesszük: ezt a bizonyos gemkapcsot egy felső kategóriás divatcég dobta piacra, ezüstből készült, és 185 dollárt, vagyis mintegy 50 ezer forintot kóstál. Valójában természetesen nem gemkapocsról van szó, hanem egy túlméretezett gemkapocs formájú pénzcsipeszről, amellyel a Prada tervezői rukkoltak elő.

em a Prada azonban az egyetlen divatóriás, amelyik látszólag hétköznapi tárgyakat saját logóival ellátva csillagászati összegekért kínál: hasonló geggel jelentkezett 2012-ben a Jil Sander márka, amikor az egyszerű barna papírzacskóból készített Vasari fantázianevű táskáját kezdte árulni, véletlen egybeesés, hogy szintén 185 dollárt kértek a férfiaknak szóló kiegészítőért. Sőt, a divatcégek, tervezők és képzőművészek hasonló fricskáinak elég hosszú múltjuk van, elég csak a pop-art irányzat egyik központi figurájának, Andy Warholnak a Campbell-féle leveskonzerves dobozaira gondolni: a festmény 1962-ben készült.

Egy londoni tervező, Ashish Gupta szintén egy hétköznapi tárgyból merített ihletet, amikor 2014-ben egy nejlonzacskóból készített borsos árú kiegészítőt. – Ez tulajdonképpen főhajtás a mindennapi élet és a klasszikus dizájn előtt, de talán egyfajta lázadás is a fast fashion, a divat gyorsan változó világa ellen. Ez az egész arról szól, hogy egy hagyományos, eldobható tárgyat valami olyasmivé alakítunk át, ami tartós, és aminek időtálló minőségét a megszokott környezetétől eltérő kontextusban tudjuk értékelni – idézi a CNN divatrovata Gupta gondolatait.

De miért fizet bárki hétköznapi dolgokért akár százszoros árat is, ha azon egy ismert brand logója van?

– A luxus ma már nem ugyanazt jelenti, mint egy korszakkal korábban, ma már mindenki részese szeretne lenni a nagy hírű márkák mítoszának – világít rá az egyik lehetséges okra Jánosy Zsuzsanna márkatanácsadó, a BrandTrend Kft. társtulajdonosa és ügyvezető igazgatója.

A termékeket előállító cégek számára a szélesebb vásárlóréteg elérésének lehet kiváló eszköze a hétköznapi tárgyak piedesztálra emelése.

– A klasszikus luxusmárkák már nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek közbeszéd tárgyai, még akkor sem, ha a magas árak miatt csak egyes beszállómodellek juthatnak el a szélesebb közönséghez. Ilyen a Prada most piacra dobott terméke is – jegyzi meg Jánosy.

Az új generáció szintén nagy kihívások elé állítja a luxusmárkákat, egyre több neves dizájner és luxusmárka kezd együttműködni akár sneaker (utcai tornacipő) brandekkel, neves rapperekkel, hisz a high fashion márkák felismerték, hogy a jövő vásárlói az új generáció tagjai – hívja fel a figyelmet Trunk Tamás, alias Dablty új generációs sneaker és fashion blogger. Az együttműködések révén új márkák jelennek meg, amelyek keverik a high fashion és a streetwear stílust, és a fiatalabb generáció tagjait szólítják meg.

Ahogy a társadalom változik, a luxus fogalma is átalakul. – A klasszikus luxusmárkák is újszerűen, egyedien, és gyakran szabálytalanul kommunikálnak – magyarázza Jánosy Zsuzsanna. A szakember szerint nem ritka, hogy egyedi és formabontó tárgyak jelennek meg, amelyek izgalmat hoznak azoknak, akik valóban egyedi luxusra vágynak az egyszerűen csak emblémával brandingelt szabályos és ismert luxustárgyak mellett. Ilyen volt az IKEA-táska-jelenség is, amely a hetekben borzolta a kedélyeket: a francia divatház, a Balenciaga nagy kék táskája szinte tökéletes mása a svéd bútoráruház mindenki által ismert és használt, Frakta fantázianévvel ellátott hordozójának. A fő különbség persze nem a logó volt, hanem az ár: a divatcég terméke ugyanis csaknem 2100 dolláros (600 ezer forintos) árcédulát kapott.

Az IKEA egyébként frappánsan és a tőle megszokott lazasággal reagált a Balenciaga húzására: összeállított egy vicces listát, amelynek segítségével az egyszeri vásárló ellenőrizheti, hogy a Balenciaga több ezer dolláros vagy az IKEA 99 centes táskája van-e a birtokában. Ezen többek között az áll, hogy ha az összesározott táskát egy slaggal, erős vízsugárral meg tudjuk tisztítani, akkor a Fraktával van dolgunk, de legbiztosabb módszerként azt javasolják: nézzük meg az árcédulát.

Gyümölcsöző üzlet

Meglepő módon nem csak a divat világában jellemző az ilyesfajta túlárazás és egyszerű termékek luxusszintre emelése. Japánban például hatalmas piaca van a különleges „szupergyümölcsöknek”, mint például a kocka vagy szív alakú dinnye, a pingponglabda nagyságú szemekkel büszkélkedő szőlőfürt vagy a teniszlabda méretű és különleges alakú eper. Ezek a termékek Japánban hihetetlenül népszerűek, a vevők akár több tízezer dollárt is fizetnek egy-egy darabért, rendszerint aukciókon. Tavaly például arról számolt be a The Japan Times, hogy több mint 27 ezer dollárért kelt el egy aukción két darab prémium hokkaidoi sárgadinnye. A japánok leginkább ajándéknak veszik a drága gyümölcsöket, amelyeket a boltok gyakran ékszerdobozhoz hasonló tartókban árulnak.