Brutálisan megugorhatott az OTP lakáshitel-állománya az Otthon Start program hatására, rekordosztalékra számíthatnak a részvényesek
Az OTP Bank március 6-án, pénteken, piacnyitás előtt teszi közzé tavalyi negyedik negyedéves gyorsjelentését. Egyebek között a várható pénzügyi eredményekről, az osztalék mértékéről, valamint az Otthon Start program hatásáról is kérdeztük Takács Andrást, az Equilor Befektetési Zrt. részvényelemzőjét.
Hogyan alakulhattak az OTP Bank főbb sorai a negyedik negyedévben, illetve az egész évben?
Várakozásaink szerint csoportszinten a bank az előző év azonos időszakához képest megközelítőleg 6 százalékkal tudta növelni a nettó bevételeit. A negyedik negyedéves működési költségek jelentősebb növekedése mögött a gödöllői kastély felújítására egy összegben elkönyvelt 20 milliárd forint állt, amit a kockázati költségek várható csökkenése csak korlátozottan tudott kompenzálni.
A korrigált nettó bevétel esetében 20 százalék körüli növekedésre számítunk, azaz meghaladja a 280 milliárd forintot.
Az előző év egészét tekintve, arra számítunk, hogy a nettó bevételek 11 százalékkal nőttek, aminek elsődleges mozgatója a hitelportfolió bővülése volt, miközben csoport szinten a nettó kamatmarzs folyamatosan csökkenhetett az év során. A működési költségek 10 százalék körüli növekedése és a megnövekedett céltartalék képzés – elsősorban az orosz piacokon kihelyezett hitelek miatt – negatív hatásainak következtében arra számítunk, hogy
a nettó korrigált nyereség körülbelül 7 százalékkal nőtt, meghaladva az 1100 milliárd forintot.
Azon belül hogyan teljesíthetett a core, azaz a hazai üzletág, milyen szerepe volt benne az Otthon Start programnak?
A magyarországi core üzletág negyedik negyedéves teljesítményét az Otthon Start programból eredő hitelportfólió-növekedés határozhatta meg.
A harmadik negyedéves jelentésben a szeptemberi hónapra vonatkozó 99 milliárd forintnyi Otthon Start-igénylésből arra lehet következtetni, hogy a negyedik negyedévben megközelítőleg 400 milliárd forintnyi új lakáshitel kihelyezésére kerülhetett sor a programon keresztül.
Emellett, a magyarországi működést az is támogathatta, hogy az elmúlt negyedévek során a kamatmarzs folyamatosan bővült, növelve a nettó bevételek mértékét.
A költségoldalon ugyanakkor a magyarországi operáció felel a bankcsoport több központi funkciójának ellátásáért is, ami a bank jelentései alapján kedvezőtlenebb képet mutat, mint amennyire az itthoni eredmények indokolnának.
Hogy mehetett a csoportnak Ukrajnában és Oroszországban?
Az OTP működése kismértékű az ukrán piacon, ezért a hatása nem jelentős a csoport egészére nézve. Oroszországban viszont az elmúlt negyedévek során jelentősen megnőtt a hitelek aránya, és 2024 év végéhez képest várhatóan több mint 50 százalékkal magasabb lesz a személyi kölcsönök hitelállománya.
Ez egyfelől magas kamatbevételt jelent, másfelől növeli a bank által elhatárolt céltartalékképzést. Tovább bonyolítja a képet az orosz nyereségességgel kapcsolatban az a tény, hogy az OTP továbbra is csak az orosz állam engedélyével tudja a hazahozni a profitot.
Mennyi lehet az osztalék? Az eddigi történelmi rekordot tavaly fizette a bank, az részvényenként 995,7 forint volt.
Várakozásaink szerint, az egy részvényre jutó osztalék részvényenként 1050 forint körül alakulhat a 2025-ös eredmények tükrében.
Érintheti az OTP részvényeit az MI-pánik? Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban időnként a bankrészvények is esnek egy kiadósat emiatt.
A mesterségesintelligencia- (MI) körül kialakuló, napi szintű hangulatváltozás az OTP árfolyamára is hatással van. Ezt elsősorban a befektetők tőkeallokálása és az általuk elvárt hozam mértéke mozgatja. Azonban azt mondhatjuk, hogy az OTP az üzleti modelljéből adódóan csak kismértékben van közvetlenül kitéve ennek a jelenségnek, mivel bevételei nagy része továbbra is lakossági jellegű hitelezésből és díjakból származik.
