Átírhatják az irányelveket az olasz bankmentés után

Az Európai Unió bankmentésre vonatkozó szabályozásának szigorítását szorgalmazza az uniós bankszanálási testület élén álló Elke König, miután az olasz kormány az Európai Bizottság engedélyével 17 milliárd eurót költött a Veneto Banca és a Banca Popolare di Vicenza felszámolására. König a Financial Timesnak adott interjújában hangsúlyozta, a döntést elavult EU-s irányelvek alapján hozták meg, és már dolgoznak azon, hogy a jövőben ne legyen lehetőség hasonló kibúvókra.

Bár az EU 2016-ban hatályba lépett törvénye szerint az állami mentőcsomag csak az utolsó lépés lehet egy válságos helyzetbe jutott pénzintézet problémájának kezelése során, Olaszország egy huszárvágással kihúzta magát a törvény hatálya alól. Az Európai Unió szanálási irányelvei szerint ugyanis az egész rendszert tekintve jelentéktelen bankok felszámolása történhet az adott ország szabályainak megfelelően.

A két kisebb északolasz bank problémáját tehát – a Rómában megírt forgatókönyv alapján – úgy kezelték, hogy a szenior kötvényesek nem szenvedtek el nagyobb veszteséget, csupán a részvényesek és a junior kötvényesek. Ráadásul a Monte dei Paschi esetében is egyfajta kiskapuval élt az olasz kormány, mikor „megelőző feltőkésítés” címén segítette ki a világ legöregebb bankját.

A The Wall Street Journal közvetlenül az Európai Bizottság jóváhagyó határozata alapján adott hangot azon félelmének, hogy innentől kezdve az eurózónában sorra fordíthatnak állami pénzeket jelentéktelennek titulált bankok megmentésére. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter az irányelvek felülvizsgálatát kérte, és Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke is szigorítást indítványozott. Az Európai Bizottság eddig nem látott okot arra, hogy módosítsanak az irányelveken, amelyek a gazdasági válság alatt működőképesnek bizonyultak. König szerint eddig nem is lett volna indokolt a változtatás, ám az olasz bankmentéssel „elérkezett az a pont, ahol szükségessé vált” a közbelépés, nehogy az eset precedensértékűvé váljon.