Az intelligens gép a fejlődés következő lépcsőfoka
Az ipari Internet of Things (dolgok internete) (IIoT), vagyis az IoT-technológiák ipari, logisztikai szektorokban való alkalmazása a machine learning (gépi tanulás) és a big data technológiák egyesítésével forradalmasítja a gyártást. Ezen a területen hatalmas léptékű fejlődés ment végbe az elmúlt néhány évben: ma már 50 milliárd fizikai eszközt vagyunk képesek elhelyezni és átfogóan kezelni egyetlen hálózaton belül. A technológia gazdasági hordereje sem elhanyagolható, hiszen az Accenture tanácsadó cég becslése szerint 2030-ra 14,2 trillió amerikai dollárral fogja kivenni a részét a globális gazdaságból.
Az új technológia hatására a gépek és a rendszerek már most olcsóbbak, gyorsabbak, intelligensebbek, hatékonyabbak, és a segítségükkel elért termelékenységi szint is minden eddiginél magasabb világviszonylatban – mutatott rá a Schneider Electric ipari üzletágának vezetője, Bakos Miklós. Ezek az előnyök és a profitszerzés lehetősége mindenki számára vonzóvá teszik az IIoT-rendszereket. A haszonnövelés és a széles körű gazdasági fejlesztések mellett a kormányzatok és az ipari szereplők olyan új, hatékony eszközökhöz juthatnak hozzá, amelyeknek a használatával sokkal nagyobb eséllyel vehetik fel a küzdelmet a legnagyobb globális kihívásokkal, például a környezetszennyezéssel, az energia-, élelmiszer- és vízhiánnyal, valamint az éghajlatváltozással szemben.
A szakértő szerint négy fontosabb trend látható az ipari IoT területén, amelyekre érdemes odafigyelni, hogy érdemben ki tudjuk aknázni a bennük rejlő előnyöket. A technológia iránti érdeklődés növekedése egyre több eszköz és platform létrejöttéhez vezet. Ezáltal nemcsak a hatékonysági mutatók lesznek vonzóbbak, hanem új üzleti modellek is kialakulhatnak, például egyes vállalatok üzleti és műszaki információkat értékesíthetnek majd önálló alkalmazások helyett. Az IIoT-alkalmazások pedig hasonló ütemben szaporodnak, mint az átlagfelhasználóknak szánt internetes applikációk. Az okosmérők továbbítani tudják majd a helyi fogyasztási profilokat és a valós üzemanyagigényt az ellátóhálózatnak. A világítótestek környezeti és jelenléti adatokat küldhetnek az épületautomatizálási rendszereknek, lefektetve ezzel az intelligens épületek alapjait. A parkolóórák és a jelzőlámpák az utcán elkövetett bűncselekményeket és a forgalmat is figyelhetik. A gyártási folyamatban lévő gépek nyomon követik saját teljesítményüket és állapotukat, megteremtve ezzel az intelligens üzemet. A szervezetek már régóta használják az üzleti intelligencia (BI) platformokat és a vállalati gyártási intelligencia (EMI) eszközeit, hogy megértsék és fejlesszék folyamataikat. Az IIoT-nek köszönhetően a gyártók a fejlett analitika, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás által a mostaninál nagyobb mértékben támogathatják az analitikus megoldások használatát, ami stratégiai előrelépést is jelent a gyártási teljesítmény javításában – mutatott rá Bakos Miklós. Egyértelmű, hogy az IIoT-rendszerek nagymértékben elősegítik a hagyományos ipar átformálását és hatékonyságának növekedését.
