Nincs megállás a dollár piacán

Fenekestül felfordult a devizapiac az év eleje óta, amikor még a befektetők többségét az foglalkoztatta, hogy mikor lesz paritás az euró-dollár árfolyamkeresztben. A zöldhasú azonban meredek lejtőre került, tegnap már 1,185 dollárba került egy euró, amire 2015 januárja óta nem volt példa. Idén az eurózónás fizetőeszköz több mint 12 százalékkal erősödött a dollárral szemben, és úgy tűnik, egyhamar nem is lesz megállás, az elemzők többsége már arra fogad, hogy heteken, legfeljebb pár hónapon belül meglehet az 1,20-os szint is.

Mindez annak ellenére, hogy az amerikai jegybank láthatóan kitart a korábban beharangozott kamatpályája mellett, sőt újabb szigorító intézkedésként „hamarosan” megkezdi mérlegének leépítését is. Az elemzők többsége az amerikai elnök, Donald Trump számlájára írja a dollár gyengeségét, hiszen a kampány során megígért intézkedésekből semmi sem valósult meg, belpolitikai fronton is sorra kudarcokat vall az elnök, amit csak tetéznek a hazai és a külföldi botrányok, geopolitikai feszültségek. Trump mellett azonban más is mozgatja az árfolyamokat, a javuló európai makrokörnyezet, valamint a holland és a francia választások után elháruló politikai kockázatok is az euró malmára hajtják a vizet. A lendület nagy részét azonban a monetáris szigorításra spekulálók pozíciói adják, ahogy történt ez nagyjából két évvel ezelőtt a dollár piacán is: a zöldhasú hónapokig megállíthatatlanul erősödött a főbb devizákkal szemben, noha akkor még a Fed csak ígérgette a kamatemeléseket. Az első 25 bázispontos emelés tavaly év végén azonban megállította a menetelést, és a Trump-rali rövid időszakát leszámítva elkezdődött a befektetők kihátrálása a dollár mögül, eközben egyre több long pozíció épült ki az euróra. Az egyre javuló európai makrogazdasági mutatók láttán az euró piacán is egyre többen spekulálnak arra, hogy az Európai Központi Bank lépéskényszerbe kerül, és decemberben megkezdi elzárni a pénzcsapot, majd jöhet a kamatemelés is. A Bloomberg konszenzusa szerint a piac minimális, alig 8 százalékos esélyt lát arra, hogy az EKB év végén kamatot emeljen, ám már szinte 50 százalék az esélye annak, hogy jövő ilyenkor 0,1-0,2 százalékon álljon az eurózónás alapráta. A tengerentúlon szeptember 20-án lesz a következő kamatülés, és az elemzők szerint alig 6 százalékos a valószínűsége, hogy emelkedik a kamat, decemberre ez az arány 42 százalék, azaz már nem sokan hisznek az egy éve vázolt kamatpályában.

Sokan bíznak ugyanakkor abban, hogy az 1,20-os szint, sőt talán még az 1,1876-nél található erős technikai ellenállás megállítja az euró száguldását, hiszen amikor már túl sokan állnak egy irányba a piacon – a hedge fundok nettó short pozíciója négy éve nem látott magas szinten van – rendszerint megkezdődik a profitrealizálás. Az 1,20-hoz közeli szintek vélhetően már az EKB-nál is kivernék a biztosítékot, így a piac biztosra veszi, hogy – hacsak verbálisan is, de – interveniál a jegybank, akár úgy, hogy mégis kitolja az eszközvásárlási programját. A piaci konszenzus az év végére 1,14-os euró-dollár árfolyamot jósol, ami a zöldhasú számára a leggyengébb prognózis 2015 óta. Mindez úgy is felfogható, hogy Trumpnak egyetlen célkitűzését sikerült teljesítenie, hiszen bő fél éve még hangosan kampányolt a túl erős dollár ellen. Igaz, hogy mindeközben határozottabb lépéseket, agresszívabb kamatemeléseket is követelt a Fedtől.