Konzervatív győzelem Norvégiában
Újabb négy évre bizalmat szavaztak a norvégok a konzervatív pártkoalíciót vezető Erna Solberg kormányának. Ezzel három évtized után ő lesz az első, aki két egymást követő cikluson át vezetheti az olajjövedelmeiből meggazdagodott országot. Figyelmeztető jel viszont számára, hogy ellenzéke, a vörös–zöld pártok együttesen a szavazatok 95,1 százalékának összeszámlálása után hétezer vokssal vezetnek, s az előrejelzések szerint meg is nyerik a többség támogatását. Sokra viszont nem mennek vele, mert a helyi választási szabályok szerint nem ragadhatják magukhoz a kormányrudat. Igaz, 2005-ben és 2009-ben fordított volt a helyzet: akkor a jobboldal több szavazatot kapott, mégis a baloldaliak állíthattak kormányt. Mindenesetre Jonas Gahr Store, a Munkáspárt elnöke mély csalódásának adott hangot, miután elismerte vereségüket, egyben jelezte: a kormány konstruktív ellenzékeként fognak dolgozni – írja a Bloomberg.
Az előző választáshoz képest a Munkáspárt, a Centrum Párt, a zöldek, a Baloldali Szocialisták és a szélsőbaloldali vörösök mindegyike növelni tudta szavazatai számát 2013-hoz képest, de a megszerzett 81 parlamenti szék még így is héttel kevesebb a jobboldali koalícióénál. Erna Solberg Konzervatív Pártja (Hoyre) eddigi partnereivel, a bevándorlásellenességéről elhíresült jobboldali populista Haladás Párttal (FrP), valamint a kormányt kívülről támogató liberálisokkal és kereszténydemokratákkal folytatja majd a megkezdett munkát. Sokáig úgy tűnt, hogy az olajkitermelés felhagyásával kampányoló zöldek lehetnek a „királycsinálók”, de harcos fellépésük végül nem nyerte meg a szavazók szimpátiáját. Érdekesség, hogy a választáson a farmerek érdekeit képviselő Centrum Párt erősödött meg leginkább, ők mereven ellenzik bármiféle szabadkereskedelmi egyezmény megkötését az Európai Unióval. A norvég agrárium kiváló minőségben termel, de meglehetősen drágán, így az uniós termékdömpinggel szemben elbukná az árversenyt.
Győzelmi beszédében Erna Solberg azt hangsúlyozta, hogy a fő bevételi forrás, az olajjövedelmek csökkenése ellenére is be tudták tartani vállalásaikat, csökkentették a munkanélküliséget, és kivezették az országot az energiaárak megroppanása miatt kialakult válságból. Ehhez az is kellett, hogy Solberg gazdaságösztönző programot hirdessen, amelyhez az addig közmegegyezéssel érinthetetlennek hirdetett, ezermilliárd dollárt kezelő állami vagyonalap forrásait csapolta meg. Erről végül konszenzussal döntöttek. Solberg számára a jelenlegi koalíció egyben tartása sem lesz egyszerű, eddigi kormányzását is kompromisszumkötések sora jellemezte, s ezután sem lesz másképp. A miniszterelnök a kormányzati költések visszafogását ígérte, s aligha teljesítheti koalíciós partnere, a Haladás Párt újabb radikális adócsökkentési terveit.
Az ország előtt álló nagy kérdésben, hogy mi lesz az olajjövedelmek elapadása után, viszont még korai konszenzusról beszélni. A kérdés azonban sürgető, hiszen a Shell előrejelzései szerint a globális igények 2030-tól csökkenésnek indulnak, addig megnyugtató jövőképet kell kialakítani, és fel kell gyorsítani a felkészülést a váltásra. Norvégia tudathasadásos állapotát jellemzi, hogy miközben az olajból gazdagszik, rengeteget tesz a környezetvédelemért, és a klímaváltozás elleni küzdelemnek is élharcosa.
Ezermilliárd dollárra hízott a vagyonalap
Az állami olajjövedelmeket befektető norvég szuverén vagyonalap kedden fél tizenegykor szintet lépett: az általa felhalmozott részvények, kötvények és ingatlanok összértéke átlépte az ezermilliárd dolláros (7851 milliárd norvég korona) álomhatárt, mintegy megünnepelve Erna Solberg kormányfő újraválasztását. A „határátlépés” valódi kiváltó oka azonban ez euró erősödése mellett az Irma hurrikán elcsendesedését övező tőzsdei megkönnyebbülés volt. A világ legnagyobb vagyonalapját 1998-ban hozták létre, értéke az ország GDP-jének 2,5-szerese, míg az éves magyar össztermék közel nyolcszorosa.
