Nem erőltetnék az euró bevezetését

A z eurózónának előbb meg kell határoznia a megoldandó problémákat, csak azután lehet azzal foglalkozni, milyen intézményi változások szükségesek – állapították meg tallinni ülésükön a tagországok pénzügyminiszterei. Franciaország, Németország és az Európai Bizottság is tett különböző javaslatokat az intézmények átalakítására, többek között egy európai uniós vagy eurózónás pénzügyminiszteri poszt létrehozására, külön költségvetésre a 19 tagot számláló csoport számára az uniós büdzsén belül, valamint saját parlament felállítására. A kérdések egy részét érintette szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az EB elnöke is, az uniós pénzügyminiszteri posztot azonban 2025 előtt nem hozzák létre – mondta tallinni sajtótájékoztatóján Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke. A külön eurózónás parlament felállítását azonban nem támogatja az EB, a testület inkább a Brexit után megmaradó 27 tagállam minél szorosabb egységét szorgalmazza.

Tallinni találkozójukon a pénzügyminiszterek magabiztosan nyilatkoztak az eurózóna gazdasági kilátásait illetően. „A növekedés gyorsul, és várhatóan erőteljes marad, széles alapokon nyugszik. Természetesen vannak kockázatok, és ezeknek a kezelése sok munkát kíván, de folyamatosan erősödik a bizalom” – mondta sajtótájékoztatóján Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke.

A tárcavezetők üdvözölték Görögország javaslatát, hogy szüntessék meg az ország ellen folytatott túlzottdeficit-eljárást. Dijsselbloem szerint ezt szeptember végén várhatóan el is fogadja az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács. A görög költségvetési hiány 1980 és 2016 között átlagosan a GDP 5,21 százalékát tette ki, de tavaly lecsökkent 0,6 százalékra. A görög mentőprogramot is befejezik nem egészen egy éven belül, az ország visszatérését a pénzpiacokra most leginkább az athéni statisztikai hivatal egykori vezetője ellen folyó ügyészségi eljárás zavarhatja meg. Félő, hogy a per elriaszthatja a befektetőket, és tönkreteheti sok év munkáját, amelyet abba fektettek, hogy visszaállítsák a görög intézményekbe vetett bizalmat – számolt be a brit The Financial Times.

A pénzügyminiszterek lehűtötték a várakozásokat Juncker egy másik kijelentésével kapcsolatban. A bizottság elnöke szerdai beszédében azt mondta, hogy az euróövezetnek már 2019-ben ki kellene terjednie az EU egészére. „Nem hiszem, hogy a (még kinn lévő) országokat kényszeríteni vagy erőltetni kellene (az

euró bevezetésére). Nem gondolom, hogy ez bölcs vagy reális” – idézte az Eurobserver Dijsselbloemöt. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is figyelmeztetett, hogy a csatlakozásnak „kötelező gazdasági előfeltételei vannak, és azokat teljesíteni kell”, különben „az egész pénzügyi unió stabilitása kerül veszélybe”. Egyébként maga Juncker is magyarázkodni kényszerült a kijelentése miatt, hét végi közleményében már csak elérendő célnak minősítette az euró bevezetését valamennyi EU-tagállamban.