Csak árnyéka önmagának a cég

A tőzsdei kibocsátás utáni tíz év alatt 800 milliárd dollárt veszített piaci kapitalizációjából a kínai energiavállalat, a Petro­China, ilyen mértékű veszteségre a világon nem volt eddig példa. Fénykorában a kínai mamutvállalat volt az első olyan cég, amelynek piaci értéke meghaladta az ezermilliárd dollárt. Összehasonlításként: a veszteség összege elegendő lenne az összes olasz tőzsdei cég felvásárlására, amelyek összkapitalizációja alig haladja meg a 700 milliárd dollárt. Svájc összterméke például 660 milliárd, a Microsoft kapitalizációja pedig 608 milliárd dollár – emlékeztet a Bloomberg. Ráadásul a vesszőfutásnak koránt sincs vége, a Bloomberg elemzői konszenzusa a sanghaji börzén jegyzett vállalat esetében ugyanis további legkevesebb 16 százalékos árfolyamesést vár a következő 12 hónapban. A pesszimizmus egyik oka az elmúlt tíz év alatt 44 százalékkal zuhanó olajárak mellett, hogy a kínai kormány egyre ambiciózusabban támogatja az elektromos autók elterjedését. Nem segít a társaságon, hogy a jelenlegi 8,3 jüa­nos árfolyamon a papírok 36-szoros előremutató P/E mutatón forognak, miközben a szektortársak közül a második legmagasabb értékeléssel a Chevron rendelkezik, melynek részvényeivel 25-ös szorzón kereskednek. Az Exxon 22, a BP 18, a Shell 16, míg a Petrobras például 11-es szorzón forog.

A PetroChina vesszőfutása mögött több tényező is áll, egyrészt a 2007-es tőzsdei kibocsátása idején még dübörgött a kínai részvénypiac, ráadásul az olaj ára is szárnyalt. A gazdasági válság kitörése utáni tíz évben a kínai CSI 300 index 73 százalékot veszített értékéből, ehhez képest a PetroChina árfolyamának 82 százalékos zuhanása nem is tűnik olyan soknak. Ráadásul az energetikai cég részvényeinek túlnyomó többsége a kínai állam kezében van, így a hatalmas veszteségnek csak töredékét könyvelhették el a kisbefektetők. Az elemzők azonban egy dologban biztosak, a PetroChina árfolyama a következő tíz év alatt sem éri el a 2007-es szinteket, azért sem, mert a befektetők nagy része már inkább a technológiai, illetve a fogyasztásra épülő részvényekbe fektet, és kerülik a régi, hagyományos vállalati papírokat, például az olajvállalatokat. Ráadásul a szabályozói környezet szigorodása is gátat szab az érdemi felértékelődésnek, a kínai kormány ugyanis aligha engedi meg, hogy újra felfújódjon a 2015-ben kipukkadt részvénypiaci lufi.