Csúcsra jár a hazai beruházási kedv
Folytatódott az idei évre jellemző beruházásbővülés, a harmadik negyedévben 18 százalékkal nőttek a fejlesztési összegek tavalyhoz képest. Ez elsősorban a kapacitásbővítések, az EU-források, továbbá a lakás- és ingatlanberuházások következménye – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből. A gép- és berendezésberuházások 20 százalékkal, az építési beruházások 17 százalékkal emelkedtek. A költségvetési szervek 65 százalékkal többet költöttek beruházásokra, mint egy évvel korábban, az 50 főnél nagyobb vállalatok pedig a fő adattal megegyező mértékben, 18 százalékkal többet fordítottak fejlesztésekre.
A legtöbb ágazat felfelé mozdult el, a teljes beruházás 30 százalékát adó feldolgozóipar 14 százalékkal bővült, ezen belül a 30 százalékos súlyt képviselő járműgyártás húzta az ágazatot, de a villamos berendezések gyártásában és az elektronikai iparban is jelentős fejlesztéseket valósítanak meg. A víz- és hulladékgazdálkodás területén viszont 9,6 százalékkal csökkentek a fejlesztésre elköltött pénzek.
A statisztikában nem jelenik meg a kis- és mikrovállalkozások beruházása, ezekről csupán a bankok hitelein keresztül kaphatunk képet – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője. A piaci hitelprogram pörög, és további lökést adhat neki a jegybanki kamatcsereprogramok felfutása. Azt viszont nem árt szem előtt tartani – tette hozzá Virovácz Péter –, hogy a növekedés elsősorban a hazai és külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak köszönhető, ezek termelékenysége is jóval magasabb.
A lakás- és irodaépítési boom, a 2014–2020-as uniós ciklus felfutása és a további feldolgozóipari beruházások, az EU-források nélküli állami beruházások felfutása és az igen jelentős napenergia-beruházások miatt az előrejelzéseknél érdemben gyorsabban nőhetnek a beruházások – vázolta fel a várakozásait Suppan Gergely, a TakarékBank makroelemzője. A beruházást támogathatja a munkaerőhiány is, mivel emberek helyett robotokkal és automatizálással pótolhatják a munkaadók a kieső dolgozókat, ez egyben Magyarország versenyképességét is növeli. „Az idén 22 százalék körüli, jövőre 12-14 százalékos beruházásbővülésre számítunk, erős felfelé mutató kockázatokkal, amit az építőipar hatalmas szerződésállománya is alátámaszt” – tette hozzá Suppan Gergely.
Virovácz Péter szerint idén 21 százalék lehet a beruházás bővülése, a kiugró adat a tavalyi alacsony bázisnak köszönhető. Jövőre 8 százalékkal nőhetnek a beruházások, amit a 2017-es magas bázissal magyaráz az elemző, de még ezt is szép teljesítménynek tartja, ráadásul – fűzte hozzá – a még nem ismert nagyberuházások felfelé tolhatják a számot.
A kisebb cégek beruházásairól csak a hiteldinamikából tájékozódhatunk
