Beadták a derekukat, és fizetnek a britek

A brit tőzsde túlszárnyalta pénteken európai társait a hírre, hogy megszületett a megállapodás a londoni kormány és az Európai Unió között, és megkezdődhet a Brexit második szakasza, a majdani kapcsolatokról szóló tárgyalások, amennyiben erre a hét közepén rendezendő csúcson rábólintanak a tagországok állam- és kormányfői. Az FTSE 100-as index az utóbbi két hónap legerősebb hetét zárta 1,2 százalékos emelkedéssel, és eleinte a font árfolyama is nőtt – 0,3 százalékkal – a dollárral szemben, a lelkesedés azonban nem tartott sokáig. A kilépési folyamat ugyanis tele van buktatókkal, és brüsszeli illetékesek figyelmeztettek: nem valószínű, hogy a kereskedelmi megállapodás megszülethet 2019 márciusáig, amikor a mai menetrend szerint Nagy-Britannia elhagyja az EU-t. A brit valuta 0,7 százalékot gyengült a délutáni kereskedésben, a tízéves államkötvények hozama pedig 5 bázisponttal 1,3 százalékra emelkedett.

Az előzetes egyezmény hat hónapos tárgyalássorozatot zár le, és „elégséges haladást” jelent a három kulcskérdésben. A pénzügyeket illetően London beleegyezett, hogy kifizet szinte mindent, amit Brüsszel kért, így például teljesíti a 2019-es és a 2020-as uniós költségvetéshez megszabott teljes hozzájárulását. A pontos összeget ugyan szinte lehetetlen kiszámolni, de brit becslések szerint 40-45 milliárd euróról (35-39 milliárd fontról) van szó. A megállapodás intézkedik a kilépés időpontjában Nagy-Britanniában élő uniós, illetve a tagállamokban lakó brit állampolgárok megszerzett jogosultságainak kölcsönös megvédéséről is, az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitva tartásának mikéntjéről pedig úgy fogalmaz, hogy London továbbra is garantálni kívánja a fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülését. Ennek módját a két fél közötti majdani kapcsolatrendszert szabályozó átfogó megállapodás határozza meg. Ha azonban nem születik ilyen megállapodás, akkor a brit kormány az EU egységes belső piacának és vámuniójának szabályozásával „teljesen összhangban lévő” megoldásokra tesz javaslatot az Írország és Észak-Írország közötti együttműködést alátámasztó területeken.

Ez a homályos megfogalmazás elég volt ahhoz, hogy Írország ne vétózza meg a továbblépést, a probléma azonban az, hogy London ki akar lépni az egységes európai piacról és a vámunióból. „Sosem hittem volna, hogy létezik határ nélküli határ. Lássuk, hogyan alakítanak ki egységes piacot egységes piac nélkül. Fából vaskarika” – fogalmazta meg az aggályokat a Politico európai kiadásának Peter Guilford egykori brit uniós diplomata, aki most egy brüsszeli tanácsadó céget vezet. Ez csak úgy lenne lehetséges, ha Nagy-Britannia a kilépés után is betartaná az uniós szabályokat, normákat és előírásokat anélkül, hogy a kialakításukba beleszólása lenne, vagyis épp a lényegétől fosztaná meg a Brexitet, így a kilépéspártiak azt nem fogadnák el.

Kilépés helyett inkább egyesülés

Az északírek inkább csatlakoznának az egységes Írországhoz, és megtartanák uniós tagságukat, mint hogy Nagy-Britannia részei maradjanak egy esetleges kemény Brexit esetén – derült ki egy friss felmérés eredményéből, amelyet az Európai Parlament baloldali csoportja készíttetett.

A megkérdezettek 47,9 százaléka választaná az EU-t, és 45,4 százaléka az Egyesült Királyságot – számolt be az Independent. A felmérés még a pénteki megegyezés előtt készült 2000 ember megkérdezésével. | VG