Jövőre jön a belföldi eurókötvény

Egy új nagybani termék lehet jövőre a belföldi euró­köt­vény, amelyet a forintállamkötvény-aukcióhoz hasonló rendszerben bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), várhatóan az első negyedévben. A befektetők így a bankközi piacinál kedvezőbb befektetéshez juthatnak, az állam pedig olcsó finanszírozást érhet el – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap. A lejáró devizahitel összege 2,3 milliárd euró, amely meghaladja a tervezett egymilliárd eurós kibocsátást. Így a központi költségvetés devizaaránya tovább csökkenhet, és a jövő év végére 20 százalék alá apadhat az idei 22 százalékról. A tervek szerint a Paks II. orosz hitelből 180 millió eurót hívnak le jövőre, az összeget az idén lehívott 80 millió euró előtörlesztése csökkenti.

A tárcavezető hangsúlyozta: az idén már nyolcadik éve csökken az államadósság. Hozzáfűzte: a kamatkiadások GDP-arányban 2 százalék közelébe mérséklődtek, és bízik abban, hogy jövőre 2 százalék alá csökkenhetnek. Ma már a lengyelországi alatt van a magyar hozamszint, holott az előbbi a hitelminősítőknél két fokozottal jobb osztályban van Magyarországnál. A hazai hozamok most az EU-ban is az egyik legalacsonyabbnak számító cseh hozamok környékén állnak, azaz adósságfinanszírozás terén is visszatértünk a V4-ek közé. Az októberi devizakötvény-csere keretében kibocsátott eurókötvényre csaknem hatszoros volt a túljegyzés, és minden idők legalacsonyabb eurókötvény-hozamát értük el. Az idén először fordult elő, hogy negatív hozamot fizettünk a befektetőknek, azaz a hitelezők finanszírozták a költségvetést. Fejlett piaci alapok vásárolták meg a kötvényeket, sikerült elérni, hogy ne egy nagy befektetőtől függjön a hazai államadósság helyzete – közölte Varga Mihály. A költségvetési hiányt a belföldi források fedezték. Az állampapírok 82 százalékát magánszemélyek vették meg. Nőtt a lakossági papírok futamideje, a megjelent új termékek is hozzájárultak ahhoz, hogy a finanszírozás stabil lábakon álljon. A papírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű, cél, hogy még hosszabbá váljon.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója jelezte: a magyar állampapírok iránti kereslet nagy volt az idén: az aukciókon háromszoros volt az átlagos túljegyzés, a legkeresettebb papír ma már nem a három-, hanem az ötéves futamidejű. Az adósságállomány 63 százaléka van már belföldi kézben, tavaly ez 58 százalékos arány volt. A nettó finanszírozási igény jövőre 1361 milliárd forint lesz. Az összes törlesztés 7397 milliárd forintot tesz ki, így a bruttó finanszírozási igény 8758 milliárd forintra rúg. Hozzátette: a finanszírozásban a forintkötvényeké és a lakossági értékesítésé lesz a meghatározó szerep 2018-ban. Varga Mihály egy kérdésre válaszolva elmondta: most úgy látszik, hogy 300–600 milliárd forint közötti uniós forrás folyik még be az év végéig. Próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról, hogy a hullámokban érkező kifizetések helyett hasznosabb a folyamatos, ütemezett utalás. Magyarországon már az év első felében valamennyi pályázatot meghirdettek, a kifizetésekben is élen járunk a régióban.