Az SPD megnyitja a pénzcsapot

A CDU–CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) elvi megállapodásra jutott szerdán az újabb nagykoalícióról, véget vetve a szeptemberi választások óta tartó politikai bizonytalanságnak. Az SPD megkapja a pénzügyminisztériumot, amelyet várhatóan Olaf Scholz hamburgi polgármester vezet majd, a külügyi tárcát, amelynek vezetője Martin Schulz pártelnök lehet, valamint a családügyi, az igazságügyi, a foglalkoztatási és a környezetvédelmi minisztériumot. Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unióé (CDU) lesz a gazdasági, a védelmi, a vidékfejlesztési, az egészségügyi és az oktatási tárca, a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) fogja vezetni a településfejlesztéssel és építésüggyel kibővített belügyminisztériumot, továbbá a közlekedésért és a digitalizációért, valamint a fejlesztési támogatások elosztásáért felelős tárcát.

A pénzügyi tárca átengedésével a konzervatívok nagy engedményt tettek a „költekező” SPD-nek. A lépés várhatóan jelentős változást hoz majd Németország eurózónát illető, korábban szigorú fiskális politikájában. Schulz azt ígérte, hogy véget vetnek a kikényszerített megszorításoknak az EU-ban, és létrehoznak egy befektetési költségvetést az euróövezet számára. Emellett megállapodtak abban, hogy különös figyelmet fordítanak a fiatalkori munkanélküliség csökkentésére és arra, hogy tisztességesen adózzanak

Európában az internetes megavállalatok, köztük a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon.

A pénzügyi tárca átengedésének hírére 5-7 bázisponttal esett a tízéves olasz, spanyol és portugál államkötvények hozama, szűkült a különbség a német papírokkal szemben, amelyek 0,7 bázisponttal emelkedtek. „Pozitív fejlemény ez a hozamkülönbségek szempontjából és mindenkinek, aki jól felépített és életképes Európát akar, olyan eurózónát, amely elkerüli az újabb válságot” – mondta a Reutersnek Peter Chatwell, a Mizuho stratégája.

A koalíciós tárgyalásokon mind a két fél jelentős engedményeket tett, de így is szétosztogatták a következő négy évben várhatóan pótlólag keletkező 45 milliárd eurós költségvetési többletet az oktatástól kezdve a lakhatási támogatáson és a nyugdíjemelésen keresztül a honvédelemig. A német gazdaság vezetőinek tetszését nem is nyerte el a megegyezés. Dieter Kempf, az iparszövetség (BDI) elnöke szerint túl sok forrást csoportosítanak át, miközben keveset költenek az új technológiákra, és a robusztus gazdasági eredmények ellenére nem sikerült megegyezni sem érdemleges adócsökkentésben, sem strukturális reformokban. Csalódott Eric Schweitzer, a kereskedelmi és iparkamara (DIHK) elnöke is, aki – mint mondta – a gazdaságot pörgető több radikális döntést remélt.

A német kereskedelmi és iparkamara (DIHK) 2,2 százalékról 2,7 százalékra emelte szerdán a gazdaság növekedésének kilátásait. A 26 ezer vállalatvezető megkérdezésével készített felmérés eredménye szerint rekordon van az üzleti bizalom, a cégek 54 százaléka jónak, 40 százaléka pedig kielégítőnek tartja a gazdasági feltételeket. A DIHK optimista előrejelzését nem sokkal azután hozták nyilvánosságra, hogy a szövetségi statisztikai hivatal közölte: az elemzők által vártnál jobban csökkent decemberben a német ipari termelés. | VG