Bizonytalan a jövő uniós támogatáspolitikája

Több, Magyarország számára is lényeges kérdésben nagy a bizonytalanság a következő uniós ciklus agrártámogatásaival kapcsolatban, például kérdéses, mi lesz a közvetlen dotációk 15 százalékát kitevő, termeléshez kötött támogatásokkal.

A következő uniós költségvetési ciklus közös agrárpolitikájáról (KAP) szóló tervek kevésbé tűnnek előkészítettnek, mint amit a 2014–2020-as időszak tervezésének hasonló időszakában az Európai Bizottság (EB) letett az asztalra – jelentette ki Szentirmay Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője. Egyelőre a célok látszanak, mint például a magasabb környezet- és klímavédelmi követelményeknek való megfelelés, az eredményorientált megközelítés, az igazságosabb finanszírozás, az egyszerűsítés és a modernizáció, de az eszközrendszer még nem tiszta. Valószínűnek látszik, hogy – a mostani ciklushoz hasonlóan – az új KAP bevezetése csúszik, és 2022 lehet az első éve.

A hazai agrárpolitikusok számára például kérdés, hogy mit jelent az eredményszemlélet. A zöldítést egy számvevőszéki vizsgálatra hivatkozva az EB átalakítaná, holott például Magyarországon – ahol más uniós tagállamokhoz képest ambiciózusabban vezették be – jelentős eredményeket hozott. Érzékelhetően változott a termelők környezeti szemlélete, eközben pedig – ahogy Madarász István FM-főosztályvezető előadásából kiderült – a rendkívül bonyolult zöldítéssel kapcsolatban a kifizető ügynökség többszöri ellenőrzésekor sem találtak hibát az auditorok.

A konferencián kiderült: a KAP-reform mostani szakaszában a tagállamok a nekik jutó uniós források növelését vagy megőrzését tartják a legfontosabbnak, szakmai kérdésekről kevés szó esik. A pénz Magyarországnak is fontos: a 2014–2020 közötti időszakban Magyarországnak juttatott uniós pénzek 36,8 százaléka a közös agrárpolitika keretében érkezik, összesen 12,36 milliárd euró – közölte Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Mint mondta, lényeges lenne a termeléshez kötött kifizetések megtartása, mert Magyarország ebből egyes állattenyésztő ágazatokat, valamint a zöldség- és gyümölcstermelőket tudja támogatni.