Egymillió új öngondoskodót szeretnének
Tíz év alatt megduplázódhat a hazai biztosítási piac mérete – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank tízéves jövőképéről készített tanulmány bemutatásakor. Kandrács szavaiból később kiderült, inkább öngondoskodási jövőképet alkottak meg, amelynek időzítése azért esett mostanra, mert a gazdasági növekedés és a háztartások vagyonának gyarapodása ott tart, hogy érdemes elgondolkodni azon, milyen feltételek mellett lehet elérni, hogy a megtakarításokat egyre nagyobb részben öngondoskodási célra fordítsák. Az MNB a következő tíz évben még további egymillió rendszeres öngondoskodót szeretne látni egy hatékonyabb, erősebb versenyben működő piacon, ahol tőkeerősebb szereplők vannak.
Az MNB szerint a megtakarítási életbiztosítások és önkéntes nyugdíjpénztári szerződések számának a gazdaságilag aktív szereplőkhöz viszonyított aránya 2015–2016-ban 53-54 százalékra csökkent a 2007-es 79 százalékról. Ha a már említett egymillió új öngondoskodó megérkezne a piacra, az 80 százalékra vihetné a mutatót. Kandrács Csaba úgy vélte, a jövedelmek 3-9 százalékának ilyen célú félretételével az inflációs növekménnyel számolva a 2016-os 3000 milliárd forintról tíz év alatt 5500 milliárd forint körülire érhet az öngondoskodási célú tartalékok állománya, amelybe az élet- és nyugdíjbiztosítások mellé az önkéntes nyugdíjpénztárakat is beleszámították. Ha viszont sikerülne elérni a nemzetközi trendek szintjét, akkor a 6500 milliárdos állomány elérése is lehetséges – ekkor itt is sikerülhet a duplázás. Ezzel a biztosítási szektor díjbevételének a GDP-hez mért aránya a jelenlegi 2,5 százalékról 3 százalék fölé nőhet – igaz, ez a mutató 2007-ben 3,6 százalékon állt. Ha sikerülne, akkor a hazai biztosítási szektor a régióban visszaszerezné az élmezőnybeli tagságát – mondta az MNB ügyvezető igazgatója.
A biztosítói piacon az öt legerősebb társaság piaci koncentrációja a 2002-es 80 százalékról 2016-ra 60 százalékra csökkent, s az MNB szerint a trend fenntartandó: 2024-ig további 5-6 százalékos koncentrációcsökkenést prognosztizálnak. Jelenleg 27 szereplő található a piacon, a jegybank szerint bizonyos, hogy lesz konszolidáció, az egészségesebb, modernebb szereplők maradhatnak életben.
A biztosítói jövedelmezőség tekintetében a szektor 2016-ban 81 százalékos nem élet ági kombinált mutatóval (a károk és költségek díjbevételhez viszonyított aránya) rendelkezett, az MNB szerint ugyanakkor ennél magasabb arányra, tartósan 85-90 százalékos értékre volna szükség. Ennek megteremtéséhez az MNB költségszigort is javasol: a biztosítók költséghányada a 2016-os lezárt évben 30 százalék volt, a jegybank szerint ez az elfogadható 20-30 százalékos sáv felső határa. Az életágban 20, a nem életbiztosításoknál 30 százalék körüli költségekkel számolnak, a bér jellegű költségek emelkedése, a jutalékok csökkenése várható. Az MNB olvasatában a szektor jövedelmezősége az elmúlt években igen hektikus, Kandrács Csaba szerint hosszú távon stabilan 10-15 százalékos tőkearányos megtérüléssel számolnak a piacon.
