Jól megtömték a bankok az államkasszát
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája 2012 és 2016 között kedvező hatást gyakorolt az államadósság finanszírozási költségeire, azon keresztül pedig a költségvetési egyenlegre és az államadósság alakulására – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében. A most közzétett elemzés szerint a jegybanki intézkedéseknek köszönhetően a központi költségvetésnek nem volt térítési kötelezettsége, vagyis nem kellett a jegybank veszteségét finanszíroznia. A vizsgált időszakban egyedül 2012-ben volt negatív a jegybanki mérleg, ezt a veszteséget viszont az eredménytartalék teljesen fedezte.
A devizaárfolyamok alakulása is a jegybank pozitív egyenlegét támogatta, ami viszont áttételesen csökkentette a költségvetés kockázatát is. A nyereséget eredménytartalékba helyezték, így az később fedezetet nyújthat, ha az MNB mérlege negatív tartományba süllyed. Kivétel volt ez alól a 2016-os év, amikor 50 milliárd forint osztalékot fizettek az államkasszába.
A vizsgált időszakban a jegybank irányadó eszköze is megváltozott, a kéthetes kötvény helyét a három hónapos betét vette át, ráadásul ennek maximális állományát is rendkívül alacsony szintig szűkítették. Számos nem konvencionális eszközt is bevetettek, amelyek segítették az állampapír-kereslet bővülését. A kereskedelmi bankok 2012-ben még csupán 500 milliárd forinttal finanszírozták a magyar államot, 2016-ban már 6750 milliárddal.
A külső adósság 40-ről 25 százalékra esett a vizsgált időszakban, csökkentve az ország külső sérülékenységét. Akár belső, akár külső adósságról van szó, a jegybank lazító intézkedései kedvezően hatottak a finanszírozásra, az állampapírok után fizetett kamatok jelentősen estek.
Az ÁSZ számításai szerint hozzávetőleg 250 milliárd forintot spórolt az állam a kamatok csökkenésének köszönhetően. A számvevőszék szerint a következő időszakban az árfolyameredmény csökkenésére és a kamatkülönbözet negatív hatására kell felkészülnie az MNB-nek.
