Két számjegyű volt a reálbér-emelkedés tavaly

A bruttó és a nettó mutató egyaránt 12,9 százalékkal nőtt 2016-hoz képest, a 2,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 10,3 százalékkal emelkedtek egy év alatt.

A KSH közlése szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A legjobban a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozók kerestek tavaly, ebben a gazdasági ágban bruttó 561 600 forint volt az átlagkereset. A humán egészségügyi, szociális ellátás területén volt a legalacsonyabb a kereset, a havi bruttó átlag mindössze 255 ezer forintot tett ki a közfoglalkoztatottak figyelembevétele nélkül.

Öt éve folyamatosan nőnek a reálbérek hazánkban, a két számjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a magyarok, mint egy évvel korábban – értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A közszférában a keresetek reálértéke (a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve) tavaly átlagosan 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a versenyszférához történő bérfelzárkózás.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1-en arról beszélt, hogy az előrejelzések szerint a reálbér-emelkedés a következő időszakban is folytatódik.

Egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, az építőiparban például 30 százalék körüli az emelkedés – mondta Horváth András, a Takarékbank elemzője. Ebben a szektorban mára már átlagosnak számít a napi nettó 15 ezer forintos szakmunkásbérszint. A tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is ezt a tendenciát erősíti 2018-ban – fűzte hozzá az elemző.

Idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen még feszesebb lehet a munkaerőpiac, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet, és így folytatódhat a verseny a munkaerőért – értékelte az adatokat Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. A tavalyihoz hasonlóan 2018-ban is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP növekedése szempontjából. Az elemző hozzátette: 3,5 százalékkal bővülhet a gazdaság, amit pozitív kockázatok öveznek.

Az Európába visszatelepülő gyártókapacitás célpontja lehet Magyarország, ha sikerül megbirkózni a munkaerőpiac nehézségeivel – fejtette ki a lehetséges hatásokat Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. A demográfiai probléma mellett az automatizáció beszállítói szinten történő fejlesztésével tehető vonzóvá hazánk a visszatérő cégek számára.