Rekordnyereség a K&H-nál
A K&H Bank minden eddiginél magasabb, 41,8 milliárd forintos csoportszintű nyereséget ért el 2017-ben, amely éves szinten – a Visa-részvények értékesítéséből származó 2016. évi egyszeri bevétel nélkül – 18 százalékos emelkedést jelent – hangzott el a pénzügyi csoport tavalyi eredményeit bemutató tegnapi sajtótájékoztatón. A nettó profit 2017 utolsó negyedévében 9,6 milliárd forint volt. A nettó kamatbevétel és a nettó díjbevétel éves összehasonlításban a magasabb üzleti volumeneknek és a 60 ezer új ügyfélnek köszönhetően egyaránt emelkedett – előbbi 4,4, utóbbi pedig 3,5 százalékkal –, ami ellentételezte az alacsony kamatkörnyezet negatív hatását. A csoportszintű mérlegfőösszeg az év végén meghaladta a 3 ezermilliárd forintot.
A K&H 425 milliárd forint új hitelt helyezett ki 2017-ben, amellyel közel 32 ezer magánszemélyt és több mint 3100 kkv- és vállalati beruházást finanszírozott: hitelpiaci részesedése éves szinten 10,2-ről 10,5 százalékra emelkedett. A hitelállomány 9 százalékos növekedése meghaladta a betétállomány 7 százalékos bővülését, így a hitel-betét arány 60,5-ről 61,2 százalékra javult. A K&H tavaly 32 százalékkal több, 104 milliárd forintnyi lakossági jelzáloghitelt folyósított, miközben 24 milliárd forintnyi – az egy évvel korábbinál 65 százalékkal több – személyihitel-szerződést kötött. A 297 milliárd forintnyi újonnan kihelyezett kkv- és vállalati hitelállomány több mint kétszerese a 2016-os értéknek.
Az üzleti eredmények mellett – hangzott el – a K&H továbbra is tekintélyes összegeket fektet be digitális megoldásaiba: az év végén a mobilbanki alkalmazásuknak 165 ezer felhasználója volt, így számuk 2016 végéhez képest több mint a duplájára nőtt. A közelmúltban bevezetett mobiltárca fizetési applikáció is sikeres: a mindössze két hónap alatt regisztrált 13 ezer kártyát már több mint 100 ezer alkalommal használták.
A K&H Biztosító 2017-ben – a 0,6 milliárd forinttal magasabb biztosítási adó ellenére – 2,9 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, éves összehasonlításban 3 százalékos a növekedés. A nem élet üzletágban a bruttó díjbevétel 18 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest, míg az életüzletágban a kockázati életbiztosításoknál 25 százalékos volt a növekedés. A magasabb színvonalú ügyfélkiszolgálás érdekében a teljes kárkezelést digitalizálták, ezáltal a kárrendezési idő nagymértékben csökkent.
