Több lett a fizetési meghagyás

Tovább emelkedett a fizetési meghagyásos eljárások (fmh) száma tavaly, a több mint 559 ezer kérelem bő 6 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából. A kérelmek túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték, és a behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhány ezer és tízmillió forint között mozgott.

„2017-ben a fizetési meghagyásos eljárások kétharmada elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt indult. Akadtak parkolási bírság miatt induló ügyek, és bliccelés kapcsán kiszabott büntetések miatt is kezdeményezték a közjegyzőknél a fizetési meghagyás kibocsátását. A hitelkártya-tartozások háttérbe szorultak, talán mert kicsit óvatosabb lett a bankok hitelezési gyakorlata” – közölte Tóth Ádám, a MOKK elnöke. A szerzői jog megsértése kapcsán is sok ilyen eljárás indult a nyilvános helyeken – például éttermekben, sörözőkben, üzletekben – jogosulatlanul lejátszott zeneszámok miatt.

Az eljárások döntő részét – közel 550 ezer kérelmet – elektronikusan nyújtották be, a szóban vagy papíron előterjesztett kérelmek száma – amelyre jogi képviselővel nem rendelkező magánszemélyeknek és társasházaknak van lehetőségük – elenyésző volt. Az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt – mutatott rá az elnök – még mindig nagyon sokan hagyják veszni a jogos pénzkövetelésüket. Holott 30 millió forintos határ alatt magánszemélyek közvetlenül – ügyvédi közreműködés nélkül –, bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, legyen szó vissza nem fizetett magánkölcsönről vagy elmaradt bérleti díjról.

Az eljárás mellett szól az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 88 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy mert nem élt ellentmondással ellene, ami szintén elég ahhoz, hogy a meghagyás a kézhezvétele utáni tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Aki ezt követően sem fizet, az ellen végrehajtás kezdeményezhető. Ilyen eljárást 2017-ben csaknem 400 ezer esetben kértek, azaz tízből átlagosan végül hétnél.

2017-ben a fizetési meghagyások mindössze 6,2 százalékából, közel 35 ezer eljárásból lett per, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat. Az új szabályok szerint 2018. január 1-jétől 3 millió forintosnál kisebb tartozásnál perindítás helyett közjegyző bocsáthat ki fizetési meghagyást, 3 és 30 millió forint közötti követelésnél választani lehet a fizetési meghagyás és a per között, végül 30 millió forint feletti követelést csak bírósági úton lehet érvényesíteni.