Új csúcson a beszerzésimenedzser-index

Az európai gazdasági hangulatindex (Economic Senti­ment Indicator, ESI) már majdnem másfél éve nő, a mutató értéke a 2016. októberi 107,5 pontról idén februárra 121,9 pontra nőtt – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Az indexben legnagyobb, 40 százalékos súllyal szereplő ipar már egy hónap alatt is 2,9 pontos javulást mutatott, az egy évvel korábbihoz képest pedig 10,3 pontos növekedéssel most februárra 14 pontra emelkedett. A szolgáltatások mutatója 0,3 ponttal csökkent, de éves alapon 8 ponttal erősödött a teljes mutatóban 30 százalékos súlyú részindex. A szektor várakozásai 16 ponton állnak.

Az egyetlen részindex, amely negatív tartományba került, a fogyasztói várakozásoké. Bár januárról 1,2 ponttal javult, még így is –7,5 ponton áll a lakosság optimizmusa. Egy év alatt 4,4 pontot javított a szektor. A legnagyobb ugrás a kiskereskedelemben mutatkozott: egy hónap alatt 4,4 pontot javított az ágazat, az ESI-ben 5 százalékos súllyal szereplő részindex egy év alatt 4,2 pontot emelkedett. Egyedül a szintén 5 százalékos súlyú építőiparban mértek nagyobb, januárhoz képest 2,2 pontos esést. A most 22,9 ponton álló részindex viszont egy éve még –1 ponton állt, két éve pedig az egyik legpesszimistább szektornak számított a –15,5 pontos értékével. Az alapvető ipari számokban is fellendülés látható, nem véletlen, hogy a hangulatindex is pozitív irányba mozdul el – értékelte az adatokat kérésünkre Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. Mint mondta, a gyártást elsősorban a külső kereslet hajtja. A szektorban több modellváltás zajlik, és a kapacitásbővítések is biztatók. Az idei termelés felülmúlhatja a tavalyit, például a beruházások átadásával. A szolgáltatások kilátásai a belső keresleten alapszanak, ami az utóbbi időben bővült, így növekedhettek a várakozások. A bérnövekedés magas szintjétől azért maradhat el a fogyasztás bővülése, mert a jóléti transzferek – mint például a nyugdíj – a béreknél kisebb mértékben emelkednek.

A fogyasztói várakozások ugyan a negatív tartományban vannak, de nem az értéket, hanem az irányt érdemes megnézni az indexnél, ez pedig a fogyasztás stabil bővülését tükrözi – hangsúlyozta a Citibank elemzője. A szektor növekedését a lazuló hitelszabályok és az alacsony hitelkamatok is alátámasztják, ezek ugyanis fogyasztásra ösztönzik a lakosságot. A kiskereskedelem januári, átmeneti esésének viszont nem érdemes nagy jelentőséget adni, mert a hónapokon átívelő trend felfelé mutató várakozásokra utal. Az építőipar a legdinamikusabban bővülő ágazat, az uniós források és az állami beruházások egyaránt támogatják – tette hozzá Gárgyán Eszter. A szektor növekedését az áfakedvezmények és az alacsony hitelkamatok is támogatják. Az elemző szerint az építőipar idei dinamikája lassulhat, de a beruházások összértéke így is meghaladhatja a tavalyit.