Uniós források a foglalkoztatásért

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program foglalkoztatást támogató forrásai csaknem 472 milliárd forintot tesznek ki, amelyhez több mint 90 milliárd képzési támogatás is csatlakozik.

K özelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz, aki akar és képes, az tud dolgozni – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Széchenyi 2020 program foglalkoztatási projektjei kapcsán. A kormány négy intézkedéssel segíti a foglalkoztatás bővítését: a hatéves bérmegállapodás mellett munkahelyteremtő beruházásokkal, a munkahelyvédelmi akció kínálta járulékkedvezményekkel, valamint az álláskeresők és közfoglalkoztatottak esélyeit javító programokkal, amelyek az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. A tárcavezető utalt arra, hogy 2010 óta 750 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, közülük 570 ezren a versenyszférában. A 20–64 éves korosztályban a hazai foglalkoztatási mutató 73,8 százalék, míg az uniós átlag 72,7 százalék. Jelenleg 60 ezer üres álláshely van az országban. A migráció nem megoldás a munkaerőhiányra – állapította meg Varga Mihály. A Migrációkutató Intézet tanulmányára hivatkozott, amely a németországi helyzetet elemezte: a migránsok 50 százaléka munkanélküli, a nyelvtudás és a szaktudás hiánya miatt mindössze 18 százalékuk rendelkezik állással. Kósa Ádám EP-képviselő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Szociális Alap programjai összekapcsolódnak a munkahelyteremtéssel és a technológiai fejlesztésekkel is. Míg az ifjúsági munkanélküliség terén az uniós átlag 16,4 százalék, addig ez Magyarországon 10,2 százalék. Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár elmondta: a 20–55 éves korosztály több mint 80 százalékát foglalkoztatják Magyarországon, ugyanakkor az 50 év felettiek csupán 62 százaléka dolgozik, a tartósan munka nélkül lévők 40 százaléka pedig több mint egy éve keres állást. Az Európai Szociális Alap támogatásával megvalósuló programok célja az inaktívak bevonása a munkaerőpiacra, illetve a hátrányos helyzetű csoportok, így az alacsony iskolázottságúak, a tartósan munkanélküliek, az idősödő munkavállalók, a kisgyermekes édesanyák elhelyezkedési esélyeinek a növelése.

Az államtitkár megjegyezte: az álláskeresők és az inaktívak esetében meghatározó az Út a munkaerőpiacra program, amely 2021-ig tart, 231 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, és 188 ezer ember foglalkoztatása a cél. A szociális gazdaság támogatására 23, az úgynevezett tranzitfoglalkoztatásra pedig 5 milliárd forintot fordíthatnak.

A fiatalok elhelyezkedését is több program támogatja, jelentős forrásokkal. A 2021-ig tartó Ifjúsági garanciaprogram a nem tanuló és nem dolgozó 25 év alattiakra fókuszál, kerete 191 milliárd forint. A fiatalok vállalkozóvá válását előirányzó projekt révén akár 5 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz is juthatnak az érintettek. Szintén a 25 év alatti korosztály munkába lépését segíti a gyakornoki program, melynek keretében a munkáltatók járuléktámogatást kapnak. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program foglalkoztatást támogató forrásai csaknem 472 milliárd forintot tesznek ki, ehhez több mint 90 milliárd forint képzési támogatás járul. Cseresnyés szerint a 2021-ben életbe lépő uniós költségvetési ciklusban is meg kellene őrizni azt az elvet, hogy az elosztás feltételrendszere a gazdasági fejlettség szintjétől függjön.