Az agráriumon múlhat a gazdaság teljesítménye

A második becslés során nem módosított a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A jelentés szerint 4 százalékkal emelkedett a gazdaság teljes éves teljesítménye, míg szezonálisan és naptárhatással igazítottan 4,2 százalék volt a növekedés.

A felhasználási oldalon a fogyasztásé és a beruházásoké lesz a főszerep, miközben a nettó export negatívan befolyásolja majd a növekedést – írta előrejelzésében Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. A különböző ágazatok közül az építőipar továbbra is jól teljesíthet, igaz, a magas tavalyi bázis miatt mérséklődhet a szerepe. A szakértő arra számít, hogy a szolgáltatások lendületben maradnak, az iparban pedig gyorsulás várható. Ha jó lesz az idei termés, a mezőgazdaság jelentősen felhúzhatja a GDP-t. Az elemző idén 3,8 százalékos növekedésre számít.

A belső kereslet bővülése lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A folytatódó európai konjunktúra segíti az export stabil növekedését, de a nettó export továbbra is lefele húzhatja a GDP-t. A szakértő a tavalyi kiemelkedő növekedési adat után az idén némi lassulásra számít.

A GDP bővüléséhez tavaly a szolgáltatások 1,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá, de a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést. A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 32, az iparé 3,9, a szolgáltatásoké 3,3 százalékkal nőtt, míg a mezőgazdaságé 9 százalékkal esett. A felhasználás területén a háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent, így a végső fogyasztás 3,4 százalékkal emelkedett. A bruttó felhalmozás 15, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 17 százalékkal lett magasabb. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,4, a bruttó felhalmozás 3 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. Az export 7,1, az import 9,7 százalékkal bővült, így a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.