Az évi négyszázalékos növekedés a cél

Nem lesz választási költségvetés, a hiány mértéke 2,4 százalék lehet az idén az elfogadott törvény alapján – hangsúlyozta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) budapesti rendezvényén, 450 vállalkozó előtt. Emlékeztetett, hogy a munkanélküliséget a 2010-es 12,8 százalékról erre az évre 3,8 százalékra mérsékelték, és már karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság, miközben az államadósság hatodik éve csökken. A minimálbér 90 százalékkal nőtt 2010 óta, a garantált bérminimum 100 százalékkal, az egészségügyi dolgozók bére pedig a másfélszeresével. Orbán Viktor szerint Brüsszelben a kárunkra trükköznek, erre az Eximbankot hozta fel példaként. A családok támogatása komoly tétel, 765 milliárdot fordított erre a kormány tavaly, méghozzá a multik és a bankok adójából. A miniszterelnök szerint igenis van lehetőség a demog­ráfiai fordulatra.

A kormányfő hangoztatta: a sikeres gazdaságpolitika alapja a politikai stabilitás. Ennek lényege, hogy az adott ország polgárai megkapják, amit méltányosnak tartanak. Mindenki dolgozhasson, ha akar, a családokat támogatni kell, a tiszteletet pedig meg kell adni mindenkinek.

A magyar modell négy pillérből áll a kormányfő szerint, ezek a versenyképesség, a munkaalapú gazdaság, a demográfiai lépések és az identitáspolitika. A cél az évi 4 százalékos gazdasági növekedés a következő években, ha ez megvalósul, akkor minden egyes évben lehet nyugdíjprémium, emelkedhet a családoknak járó adókedvezmény. A célok között szerepel a teljes foglalkoztatottság megvalósítása 2022-ig, továbbá a munkáltatói adóterhek csökkentése, hogy a magyar munkaadói járulékterhek legyenek régiós szinten a legalacsonyabbak.

Az idén Modern falu program indul – jelentette be a miniszterelnök. Szerinte fontosak a közép-európai közlekedési fejlesztések, így a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizálása, a Budapest–Varsó és a Budapest–Kolozsvár közötti gyorsvasút kiépítése is. Orbán Viktor az eseményen részt vevő vállalkozóknak új szövetséget ajánlott. Szerinte valamennyi vállalkozónak fontos, hogy az eljövendő kormány gazdaságpolitikája a magyar vállalkozások érdekeit képviselje.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszédében úgy vélekedett: elvesztegettük a 2000-es éveket, de a 2013-ban induló gazdasági növekedés révén visszakerültünk a visegrádi országok középmezőnyébe. A magyar államadósság 72 százalékos, míg az uniós átlag 82 százalék. A foglalkoztatottak száma csaknem 750 ezerrel növekedett 2010 óta. A miniszter szerint nem illuzórikus, hogy 2010 és 2020 között egymillió munkahely létesüljön, hiszen még vannak tartalékok: csökkenthető a közfoglalkoztatottak száma, bevonhatók a szépkorúak és a nők is a munkaerőpiacra, továbbá külföldről is hazatérnek munkavállalók.

Az adóhatóságnál törekvés, hogy már 2019-től megvalósuljon az e-ügyintézés, 2020-ban pedig a vállalkozások adóbevallását is a NAV készítse el. Az uniós átlagot meghaladó gazdasági bővüléssel kalkulál a miniszter 2018–22 között. Az államadósságot Varga Mihály 60 százalék alá akarja szorítani 2022-re, a vállalati képzőhelyeken tanulók számát pedig 40 százalékkal növelné. Cél, hogy legyen legalább három magyar brand, amelyet mindenhol ismernek a világon. Ilyen lehet például a Tungsram vagy az Ikarus. Cél az is, hogy a pénzforgalmi egyenleg tekintetében is hiány nélkül működjön az államháztartás.

Most kegyelmi időszak van, Magyarországnak új stratégiát kell építenie, mert nagy kanyar jön gazdasági-pénzügyi tekintetben. Cél, hogy 2030-ra megközelítsük az unió átlagát, 2050-re pedig elérjük Ausztria szintjét – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A jegybank elnöke szerint mindenáron meg kell őrizni az államháztartás egyensúlyát. Mint elmondta, Magyarország az egyetlen EU-tagország, amely 2011 óta minden egyes évben mérsékelte az államadóssági rátát. A jegybank monetáris fordulatot hajtott végre. A piaci kamatok és az állampapírok hozama is csökkent. Tavaly 600 milliárd forint megtakarítást eredményezett a monetáris kondíciók lazítása, az idén ez 750 milliárd forint lehet a jegybankelnök szerint.

A munkaintenzív növekedésről a tőkeintenzív és a tudásintenzív növekedési pályára kell állni, a teljes foglalkoztatás megtartása mellett. Fel kell számolni a társadalmi csapdákat, például a demográfiait, de alacsony a magyar hozzáadott érték, kevés a szakképzett munkaerő, és termelékenységi gondok is vannak.

Az egészségügyi rendszer mostani minőségével nem lehet felzárkózni Matolcsy György szerint. Versengő bankrendszer kell, amely finanszírozza a fenntartható felzárkózási pálya költségeit.

Kihívás a felnőttképzés megszervezése

A cél a fenntartható fejlődés – jelentette ki az MKIK elnöke –, ez társadalmi kategória. A gazdaság akkor fejlődik, ha a társadalom is. Parragh László szerint fontos a politikai stabilitás, a költségvetési fegyelem, a hatékonyság növelése, a digitális tudás, valamint a bérfelzárkóztatás is. A Széchenyi-kártya révén az MKIK óránként 100 millió forint hitelt helyez ki a Kavoszon keresztül, a VOSZ-szal egyetemben. Szerinte fontos a kkv-k feltőkésítése, a kutatás-fejlesztés rendszerének megerősítése. Kihívásnak tartja a felnőttképzés megszervezését, fejlesztését, a gyakorlati képzőhelyeket pedig áttenné a kamarához.