Digitális stratégia készült

Elkészült Magyarország Digitális agrárstratégiájának (DAS) tervezete, amelyet társadalmi vitára bocsátanak – jelentette be Fazekas Sándor. A földművelésügyi miniszter szerint a legújabb technológiák erőteljesen terjednek a mezőgazdaságban, reményei szerint a DAS felgyorsítja ezt a folyamatot. A szaktárca célja, hogy a 2020 utáni uniós agrártámogatási ciklusban hangsúlyos szerepet kapjanak az agrárdigitalizációt segítő eszközök az oktatástól kezdve az ilyen technológiák költségeinek csökkentéséig – tette hozzá. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázható néhány intelligens – elsősorban vállalatirányítási – rendszer, de a DAS szélesebb körű támogatást tesz majd lehetővé.

Amennyiben minden lehetőséget kihasználnánk, a magyar agrárium 60 százalékkal lenne képes növelni a kibocsátását – mondta Fazekas Sándor. Ehhez nemcsak a precíziós megoldások széles körű alkalmazása, hanem például az optimális fajtaválasztás és a jó minőségű vetőmagok használata is szükséges.

Minden véleményt meghallgatunk, és a széles körű társadalmi egyeztetés után még tavasszal a kormány elé kerül a DAS – mondta Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos. A megszülető kormánydöntés jelöli ki a végrehajtáshoz szükséges eszközöket és a költségkeretet is. Utóbbi a miniszterelnöki biztos becslése szerint tízmilliárdos nagyságrendű lesz.

A digitális megoldások a mezőgazdaságban ma már nem a kényelmet szolgálják, hanem a versenyképességet, illetve némely esetben az életképességet jelenthetik – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Jelenleg 2500 aktív felhasználóról tudnak, ami nemzetközi összehasonlításban is azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaság nincs lemaradva. Egyelőre elsősorban a nagyobb, a szükséges eszközök beszerzését finanszírozni képes gazdálkodók álltak át a modern technológiákra, de a kis- és közepes gazdaságok is nyitottak.

Egyes számítások szerint már az alapok megteremtése is hektáronként két euró megtakarítást hozhat, az intelligens gépsorok termelésbe állítása 40-50, a jármű-navigációs szintű adatgyűjtésekkel történő technológiai alkalmazások pedig már 80 euró költségcsökkenést is hozhatnak a termelőknek. Eközben a hozamok emelkedhetnek, búzánál 7-17, kukoricánál 2-9, napraforgónál pedig 6-10 százalékos mértékben – idézte az Agrárgazdasági Kutató Intézet erre vonatkozó megállapításait a NAK elnöke.