Felfelé módosította GDP-előrejelzését az MNB
Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa az irányadó rátán, a jegybanki alapkamat továbbra is 0,9 százalék, az egynapos betéti kamat pedig –0,15 százalék. A kamatszintek 2016 májusa óta változatlanok, azóta csupán az irányadó ráta állományának szűkítésével, a monetáris politikai célú kamatcsereügylettel és jelzáloglevél-vásárlási programmal lazított a kondíciókon az MNB. A monetáris tanács ülésén készült jegyzőkönyv szerint a GDP-növekedés az idén jobban alakulhat a tavalyi 4 százaléknál (az előző prognózis 3,9 százalék volt), 4,2 százalékos bővülésre számítanak. Az inflációs cél eléréséhez fontos a laza kondíciók fenntartása, így a fogyasztói árindex növekedése, amely 2019 közepén érheti el a 3 százalékos célértéket.
Nem valószínű, hogy 2019 elejéig szigorítanának a monetáris feltételeken, amikor pedig sor kerül rá, akkor először a nem konvencionális eszközöket vonhatják vissza, miközben az alapkamat 2020 közepéig változatlan maradhat – értékelte a kamatdöntést Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: az Európai Központi Bank jövőre emelhet először kamatot, ami a magyar kockázati felár további szűkülésével jár.
Az infláció az idén ismét 2 százalék alá süllyedt, így mozgásteret ad a laza monetáris politika fenntartására – reagált a döntésre Varga Zoltán, az Equilor elemzője. A belső kereslet, a bérköltségek emelkedése és a fokozatosan emelkedő nyersanyagárak a hazai maginflációt tolják, az eurózóna viszont visszafogja az áremelkedést.
A jegybank nem konvencionális monetáris politikai eszközei – a feltétel nélküli kamatcsereeszköz és a jelzáloglevél-vásárlási program – a szűkszavú értékelés szerint „hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához” – emelte ki Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A tanács ismét hangsúlyozta, hogy a program értékelésekor a hazai hosszú hozamok nemzetközi hozamokhoz viszonyított relatív pozícióját vizsgálják.
