Foglalkoztatási rekordot ért el hazánk
A rendszerváltás óta nem látott, 4 százalék alatti szintre mérséklődött a munkanélküliség, és több mint 70 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az elmúlt esztendőben – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap, aki szerint a kormány feladata tartóssá tenni ezt a kedvező trendet. Az Európai Bizottság minap közzétett, úgynevezett téli jelentése szerint Magyarország a foglalkoztatás terén rekordot ért el. Ezt a gazdasági fellendülés mellett a szakpolitikai intézkedések is segítették. Az uniós testület a teendők között említette a munkaerő-tartalékok gyors mozgósítását azért, hogy az ország gazdasága meg tudjon felelni a magas munkaerő-keresletnek.
Az Európai Unióban kilencéves mélyponton stagnált a munkanélküliségi ráta januárban, a 28 tagállam átlagában ez 7,3 százalékos mutató. Az Eurostat mérése szerint a legalacsonyabb, 2,4 százalékos a munkanélküliségi ráta Csehországban, Máltán 3,5, Németországban 3,6 százalékos. Az EU-ban Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a munkanélküliségi mutató, 3,8 százalékos. Orbán Viktor kormányfő egy múlt heti konferencián úgy fogalmazott: belátható időn belül van esély arra, hogy Magyarországon legyen a második legalacsonyabb a munkanélküliség az EU-ban. (A legmagasabb munkanélküliséget Görögországban regisztrálták, 20,9 százalékosat.) Összehasonlításképpen, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 január–márciusának viszonylatában Magyarországon 11,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.
Az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégiával összhangban olyan intézkedések végrehajtását ösztönzi, amelyek az elkövetkező években elősegítik, hogy a 20–64 éves lakosság 75 százaléka legyen foglalkoztatott. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban az EU-ban a 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája az uniós munkaerő-felmérés szerint 71,1 százalékos volt, ez az EU-ban valaha mért legmagasabb éves átlag. Az egyetlen 80 százalék feletti foglalkoztatási rátával rendelkező uniós állam Svédország (81,2 százalék) volt. Magyarország már ott volt a 70–80 százalékos tartományban lévő rátával rendelkező államok csoportjában, akárcsak az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Németország. Görögországban a 60 százalékot sem érte el a foglalkoztatottsági mutató tavalyelőtt.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár tavaly decemberben azt mondta: belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20–64 év közöttiek foglalkoztatása Magyarországon. Akkor ez a mutató 73 százalék felett járt, szemben az EU 70-71 százalékos átlagával. A KSH adatai szerint a 20–64 éves korcsoport esetében tavaly november és idén január viszonylatában a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt Magyarországon. Ebben a korcsoportban, a férfiak körében 81,8, a nőknél 66 százalékos a mutató.
A KSH adatai szerint, míg 2010 végén mintegy 3 millió 750 ezer volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon a 15–74 éves korosztályban, addig 2017 végén már csaknem 700 ezerrel többen dolgoztak. Az utóbbi hét esztendőben csaknem 130 ezer fővel gyarapodott a fiatal, 15–29 éves korcsoportban a dolgozók száma, 2010 végén ez mintegy 650 ezer volt, míg 2017 decemberében csaknem 780 ezer.
