Folytatódhat a lendületes bérnövekedés
Nagy meglepetés – így minősítette a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, hogy januárban 13,8 százalékkal voltak magasabbak a bruttó és a nettó átlagkeresetek, mint egy évvel korábban. Szerinte ebben a relatíve alacsony bázis is szerepet játszott, mivel tavaly a béremelésről szóló egyezségeket nemritkán márciusban, áprilisban kötötték meg. Megjegyezte, hogy a versenyszférában kifizetett bónuszok, prémiumok, jutalmak összege 20 százalékkal emelkedett idén januárban 2017 azonos időszakához képest. Ennek az az oka, hogy a cégek dolgozóikkal is megosztották a nyereség egy részét, így a munkaerő-ínséges időszakban könnyebben megtarthatják az értékes munkavállalókat. Virovácz mindazonáltal úgy véli: a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emeléséből fakadóan is 2018-ban 10 százalék körüli mértékben emelkedhetnek a nettó keresetek.
Ezzel a keresetnövekedési mértékkel ért egyet Németh Dávid is. A K&H Bank vezető elemzője lapunknak jelezte: a bérek tartós és jelentős emelkedése több kockázatot is hordoz a gazdaság teljesítményére nézve. Egyrészt a termelékenységnek lépést kell tartania a bérek emelkedésével, máskülönben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság. A másik fontos tényező az inflációs hatás. A bérek emelkedése miatt ugyanis erősödhet a lakossági fogyasztás, ami az árak emelkedését okozhatja. Másik oldalról az egyre magasabb béreket adó vállalatok előbb-utóbb kénytelenek lesznek az általuk gyártott, forgalmazott termékek és szolgáltatások árát emelni, ami szintén felfelé nyomhatja az inflációt.
A teljes munkaidőben alkalmazottak nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 310 800 forint volt januárban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 323 600 forint – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset 206 700 forintra rúgott. Az ágazati adatokból kiderül, hogy az egészségügyben és a szociális ellátásban bőven az átlagot meghaladó mértékben, 19,8 százalékkal nőttek a fizetések. Szintén kiemelkedő, 18,9 százalékos volt a növekedés a szállítás és raktározás területén, az ingatlanszektorban pedig 17,4 százalékkal emelkedtek a bérek.
A Takarékbank elemzője szerint a várakozásokat felülmúló januári bérnövekedés a képzett munkaerő egyre nagyobb hiánya, a közszféra életpálya-fejlesztései és a bérminimum-emelések hatására valósult meg. Horváth András lapunknak úgy vélekedett: ebben az évben
9 százalékot meghaladó bérnövekedést vár.
A tavalyi 10 százalék feletti reálbér-növekedés után idén januárban még nagyobb mértékben, 11,5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szerinte a 61 hónapja töretlen reálbér-növekedés főként a közszféra életpályaprogramjainak és a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhető.
A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 215 ezer forintra emelkedtek, így 2010 óta a nettó átlagkeresetek (a kedvezményeket is figyelembe véve) 62,3 százalékkal növekedtek. Csökkennek a területi különbségek is: a legnagyobb ütemű bérfelzárkózást Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Baranya megyében mérték.
