Hazaérkezett az aranytartalék

Budapestre érkezett Londonból Magyarország mintegy három tonna (100 ezer uncia) súlyú aranytartaléka – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank megítélése szerint az aranytartalék országon belüli birtoklása tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat.

A jegybank a közleményben emlékeztetett arra: az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban többek között a holland, a német, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékot részben hazaszállítja. Fontos szemponttá vált annak számbavétele is, hogy az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve hogy olyan helyszíneken őrizzék az aranytartalékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is biztonságosak.

A Magyar Nemzeti Bank az 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot. Ennek mennyisége folyamatosan növekedett a II. világháborúig, amelynek a vége felé, 1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt szállítottak ki az „aranyvonattal” az ausztriai Spital am Pyhrnbe. Ez a mennyiség a háború után, 1946-ban teljes egészében visszakerült. A rendelkezésre álló adatok szerint a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett a hazai aranytartalék mennyisége, majd 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent. A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési és spekulatív megfontolások befolyásolták. Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy az MNB aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent.

A kilencvenes évek eleji értékesítés során az MNB – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és magasabb várható hozamot ígérő külföldi állampapírokba fektette be. A 2008-as pénzügyi világválság ugyanakkor alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. „Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt” – áll a közleményben.