A K&H 330 milliárdos személyi- kölcsön-piacot vár ebben az évben

Hatalmas növekedést ért el 2017-ben a személyi kölcsönök piaca: az új szerződések összege átlépte a 300 milliárd forintot, ami 47 százalékos növekedés 2016-hoz képest. A K&H által folyósított személyi hitelek állománya piaci átlagot meghaladó mértékben, 68 százalékkal 24 milliárd forintra emelkedett. Az idén januárban még nagyobb fordulatszámra kapcsolt a piac: 81 százalékkal több személyi kölcsönt vettek fel a háztartások éves szinten.

A látványos növekedésben több tényező játszik szerepet. „A lakossági fogyasztás felfutása, a válság évei után elhalasztott vásárlások pótlása, a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet, a háztartások jövedelmének emelkedése és az alacsony kamatkörnyezet mind-mind hozzájárult a bővüléshez” – mondta Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója. Az alacsony kamatokra utalva közölte, hogy a teljes piacon 2012-höz képest a személyi kölcsönök átlagos hitelköltség-mutatója lényegében a felére, 14,5 százalékra csökkent, ami egy 1 millió forintos, öt évre felvett fix kamatozású konstrukció esetében azt jelenti, hogy a havi törlesztés közel 30 ezerről 23 ezer forintra csökkent. A K&H tavaly összesen 21 ezer személyi kölcsönt nyújtott, ez 61 százalékos emelkedés éves szinten. Az egy folyósításra jutó összeg átlagosan 1,14 millió forint volt, a személyi kölcsönök átlagos futamideje pedig 50 hónap, azaz alig több, mint négy év. Tavaly a személyi kölcsönök több mint felét, 58 százalékát a 30–49 évesek vették fel, a 18–29 éves korosztály részesedése 22 százalékot, az 50 évnél idősebbeké majdnem ugyanennyit, 20 százalékot tett ki. A személyi kölcsönök kétharmadát férfiak igényelték, 33 százalékát nők, az ő arányuk azonban az átlagosnál nagyobb a 40–59 évesek körében, míg a férfiaknál a 18–39 évesek kaptak több személyi hitelt.

„Az országon belül viszonylag kiegyensúlyozott a személyikölcsön-igénylések száma. Tapasztalataink szerint az ügyfelek jellemzően autóvásárlásra, lakásfelújításra és a meglévő, magasabb kamatozású hiteleik kiváltására használják a pénzt. A csúcsidőszakot a tavasz és a nyár vége jelenti az igénylések szempontjából” – tette hozzá Rajna Gábor.

A K&H arra számít, hogy az idén folytatódik a trend, habár a személyi kölcsönök bővülése a tavalyi magas kihelyezések miatt várhatóan alacsonyabb, 330 milliárd forint lehet, 8 százalékkal több, mint 2017-ben. Az online igénylések térnyerése is segítheti a növekedést, hiszen kevesebb adminisztrációval, könnyen és gördülékenyen igényelhetők ezek a konstrukciók. A K&H-nál majdnem minden negyedik folyósított személyi hitelt online igényelték az ügyfelek – mondta az igazgató.

Előrehozott fogyasztás

Rajna Gábor szerint középtávon a lakossági fogyasztás szempontjából kockázat, hogy a háztartások egy része már nemcsak a fizetéséből, hanem hitelfelvételből vásárol, ami előrehozott fogyasztás. Ugyanakkor a korábbi időszakhoz képest kedvező, hogy vannak fékek a rendszerben. Az MNB által bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató nem engedi, hogy egy-egy háztartás a nettó jövedelmének több mint 50 százalékát – 400 ezer forint feletti nettó jövedelemnél 60 százalékát – fordítsa hiteltörlesztésre.