Nagy hátszelet kapnak a vidéki városok
A több mint 4,2 millió hazai munkavállalóból 1,2 millió dolgozik megyei jogú városokban. E települések és az agglomerációjuk adja a GDP 40 százalékát, amelyből egyedül a győri Audira például mintegy 2 százalék jut. Az egyetemisták és a főiskolások csaknem fele a megyei jogú városok intézményeiben tanul – mondta Simon Róbert Balázs, a megyei jogú városok fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkár a Világgazdaság ingatlanpiaci konferenciáján. A törvény szerint 50 ezer lakos felett lehet egy település megyei jogú város, a felsorolt városokban együtt kicsivel több mint kétmillióan élnek. Az első körben húsz került be a Modern városok programba, többségében megyeszékhelyek, majd Salgótarján, Szekszárd és Érd is.
A 3550 milliárd forintos program 260 projektet tartalmaz. Simon Róbert Balázs szerint korábban nem voltak ekkora fejlesztések, 1990 óta e városok nem kaptak ehhez mérhető figyelmet. A programelemeket a helyi önkormányzatok, a városvezetők állították össze, egyeztetve a Miniszterelnökséggel. A költségeket hazai és uniós forrásból fedezik. Tavaly 140 milliárd forintot, az idén eddig már 90 milliárd forintot fizettek ki, és 58 programelem előkészítése van folyamatban.
„Egy megépült uszodát az érintett önkormányzatnak fenn is kell tartania. Ezt több város újratárgyalná, mi nyitottak vagyunk” – mondta az államtitkár. A források többségét egyébként útépítésre költik: 2100 milliárd forintból csaknem 200 kilométer országos közút születik, a helyi útfejlesztések mintegy 133 milliárd forintba kerülnek.
Az államtitkár felsorolta a program fejlesztési kategóriáit: a helyi közlekedés fejlesztésére 33 milliárd forint jut, hét várost érintve. Szintén hét városban 270 kilométernyi kerékpárút létesül 24 milliárd forintból, kulturális fejlesztésekre 130 milliárd forintot fordítanak 21 beruházásban.
A turisztikai fejlesztéseket Simon Róbert Balázs a magyar gazdaság kitörési pontjának nevezte, mondván, Magyarország „gyönyörű, biztonságos és olcsó”. Az e területre fordítandó 180 milliárd forint valamilyen szinten mind a 23 várost érinti.
Az államtitkár a legfontosabbak közé sorolta az ipari parkok fejlesztéseit is. Gazdaságfejlesztésre, innovációra 122 milliárd forint áll rendelkezésre, 22 város számára. Az oktatásban 29 fejlesztésre kerül sor 24 milliárd forintért, az egészségügyre és a sportra 217 milliárd forint jut 32 projekt keretében, míg városrehabilitációra 42 milliárd, ez 15 fejlesztést takar.
Atlétikai stadion lesz Dél-Pesten
Nyílt pályázat kiírása várható egy dél-pesti nyolcezer fős atlétikai stadion építésére, az edzőközpont versenyek idejére akár 40 ezer fősre lesz bővíthető mobil lelátókkal – jelentette be a rendezvényen Fürjes Balázs, a kiemelt beruházások kormánybiztosa. A tervek között szerepel egy nyolcezer férőhelyes kollégiumi város is a volt Quaestor-területen, az ehhez kapcsolódó pályázatot a nyáron írják ki. Hamarosan eldöntik, mely pályázó építheti meg a Galvani hidat. | K. M.
