BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem az osztalék miatt szeretik a magyar papírokat

Hiába az 5 százalék feletti hozamok, passzívak az intézményi befektetők: nem elég magas a magyar piacon a likviditás, és a globális kötvény-hozam-emelkedés is visszatartó erő.

A gyorsjelentési szezon ugyan még tart, a tavalyi éves eredményeikről már beszámoló vállalatok közül azonban többek menedzsmentje tett javaslatot a közgyűlésnek a tervezett éves osztalék mértékére. A Budapesti Értéktőzsdén forgó vállalatok osztalékát és aktuális részvényárát összevetve könnyű találni vonzó hozamokat, az osztalékfizető cégek közt viszont nagy a különbség a likviditásuk szempontjából. Cinkotai Norbert, a KBC Equitas elemzője úgy látja, hogy összességében javult a hazai osztalékkép, több vállalat magas összeget fizet, befektetői szempontból viszont csak akkor vonzó egy ilyen részvény, ha az osztalékfizetési programja fenntartható, magas az elérhető hozam, és kellően likvid a papír.

A KBC elemzője továbbra is vonzónak tartja a Magyar Telekom részvényeivel elérhető, mintegy 5,5 százalékos hozamot, vannak ugyan a piacon hasonló mértékű hozammal kecsegtető kispapírok, köztük például az ANY vagy a Graphisoft Park, ám utóbbiak esetében a kellő likviditás hiánya az, ami távol tarthatja a befektetőket. A mostani árfolyamon 4,4 százalékos hozammal kecsegtető Duna House-részvények viszont felzárkózhatnak a Telekom mögé. „A távközlési cég esetében az intézményi befektetők előtt sokáig a 10 éves magyar kötvényhozam volt a benchmark, a hosszú kötvényhozamok esése után ez már nem volt jellemző” – mondta Cinkotai. A 2,5 százalékos kötvényhozamok szintjéhez képest a Telekom részvényein elérhető hozam kifejezetten kedvező, ráadásul magasabb a historikus adatokban szereplő 2 százalékpontnyi prémiumnál. A hozamokat a befektetők a saját országuk kockázatmentes eszközeivel is összevethetik, az utóbbi hetekben a Telekom-részvények árcsökkenése részben indokolható a globális kötvénypiaci hozamok emelkedésével. A kibocsátók előtt több lehetőség kínálkozik az osztalékprogram átalakítására: külföldön gyakori példa az osztalék negyedévenkénti kifizetése, de a társaságok sajátrészvény-vásárlásai is (buy back) alternatívát jelenthetnek.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is úgy véli, hogy hiába vonzó a magyar tőkepiac több kisebb szereplője osztalékhozam szempontjából, az alacsony likviditás távol tartja az intézményi befektetőket. A szakértő szerint a három további blue chip közül a Mol és az OTP árfolyamát is befolyásolhatja a közeljövőben az osztalékkal kapcsolatos döntés. A Mol menedzsmentje például a jövő hét elején dönt az osztalékfizetésről, az OTP elnök-vezérigazgatója pedig a Világgazdaságnak adott interjúban beszélt a jövő évi osztalékfizetésről, ami rendkívüli esetben akár el is maradhat, ha kiemelkedő akvizíciós lehetőséget talál a bankcsoport. Az Equilor saját részvényeket is figyelembe vevő kalkulációi szerint a vezető hazai bank idén a 2017-es eredménye után 221 forintos osztalékot fizethet. A Telekom 25 forintos osztalékában sok befektető csalódott, az Equilor szakértője viszont indokoltnak látja a menedzsment döntését, hiszen a régiós szektor előtt óriási beruházások állnak, a következő évek biztosan nem szólnak majd emelkedő osztalékokról. Kiss Mónika szerint a Richter részvényeseinek sem kell aggódniuk, az Esmyához kapcsolódó, nemrégiben bejelentett eszközleírások nem veszélyeztetik a 82 forintra tervezett osztalék kifizetését.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.