Nincs szükség közös fiskális politikára az EU-ban a Miniszterelnökség szerint
Nincs szükség közös költségvetésre, sem pénzügyminiszterre – mondta Molnár Balázs, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Számos rövid távú hatással kell számolni, amelyeket a most futó költségvetésben alacsonyan kalkuláltak, ám szem előtt kell tartani a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok megtartását is. Fontos, hogy minél fejlettebbek legyünk az euróhoz való csatlakozáskor, a helyettes államtitkár a célok közül a versenyképesség fejlesztését emelte ki, ami a gazdasági fejlődés záloga lehet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy 2012-es tanulmánya szerint az euró bevezetésének nettó GDP-hatása 0,76 százalékos, így húsz év alatt 10 százalék feletti GDP-növekedés várható az euró bevezetésétől. A mostani tudás alapján viszont a pozitívumokat felül-, míg a negatívumokat alulbecsülik – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Nem véletlen, hogy az MNB a maastrichti kritériumok felett további követelmények teljesítését javasolja az euró bevezetése előtt. A szakértő szerint fontos, hogy fejlettebbek legyünk a közös fizetőeszköz bevezetésekor, a jegybank által felvázolt feltételeket azonban túlzónak tartja. Az eurózóna erősebb és egységesebb lesz öt-tíz év távlatában, vagyis lesz mihez csatlakozni, és érdemes lesz csatlakozni az övezethez – véli az elemző.
A franciák támogatják, a németek viszont ellenzik a kétsebességes Európát – mondta Szapáry György, a jegybank főtanácsadója. A németek félelmei elsősorban abból fakadnak, hogy ha elfogadják a közös ügyek rendezését, akkor a gazdasági gondokkal küzdő országok számláját nekik kell majd állniuk. Szapáry György kiemelte, hogy míg korábban elsősorban gazdasági problémákkal szembesült az EU – amelyeket legkésőbb a „25. órában” megoldottak –, addig most másfajta, politikai problémával kell szembenézni. Az infláció aránylag alacsony eltéréseket mutat az eurózónán belül, a gazdasági folyamatok hosszú távon kiegyenlítik egymást, míg a munkanélküliségnél nagy eltéréseket láthatunk. Ennek kezelésére közös fiskális politikára lehet szükség, ez pedig azt jelentené, hogy a jól teljesítő országok kisegítik a lemaradókat.
