Nőtt a külpiacra érett vállalkozások száma

Az Eximbank adatai szerint 2014-ben kétezer exportképes magyar vállalat volt, azaz árbevétele legalább 10 százalékát a kivitel adta, ma viszont 10-12 ezer – mondta Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) külgazdasági évnyitó című konferenciáján. Az említett cégek zömükben kkv-k. Szerinte módszertanilag rendet kell majd tenni, mert más és más adatok vannak a statisztikai hivatalnál és az adóhivatalnál. Ezek nagyon fontosak, amikor a gazdaságpolitika finomhangolásáról van szó.

Jó az irány, de a magyarországnyi lakosságú uniós tagállamoktól még el vagyunk maradva – mondta Magyar Levente. Elmondta, hogy e lemaradás még nagyobb, ha szigorúbban vesszük az exportképes cégek definícióját: azaz 20-30 százalékos exportbevételnél tovább nő a hátrányunk. Ezen segíthetnek a Kárpát-medencei együttműködések a határon túli magyar cégekkel. Ez a régió „az első és legtermészetesebb bővülési, expanziós lehetősége a magyar gazdaságnak”.

Külgazdaságunk másik pillére a befektetésösztönzés, amelyben szerinte szintén szépek az eredmények, de elégedettek itt sem lehetünk. Tavaly 17 ezer új munkahely létrejöttét érintő, 3,5 milliárd euró értékű szerződést kötöttek magyarországi beruházásról a Nemzeti Befektetési Ügynökség közreműködésével (jórészt külföldi tulajdonú vállalatokkal), és mindez a magyar kkv-k versenyképességét segíti.

Parragh László, az MKIK elnöke bejelentette, hogy a régióban elsőként megrendezik a fiatal szakemberek európai bajnokságát, az EuroSkillst. A kamara erős versenyben Norvégia előtt szerezte meg a 2018-as EuroSkills rendezési jogát. A paksi bővítésről Parragh László elmondta, hogy Nyugat-Európa hozzánk közel eső része – Ausztria, Bajorország, Csehország – attól tart, ha Paks II. megindul, az olyan árversenyt generál, amely számukra nem jelent hozadékot.